Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1975-01-23
< " I- 5 -szabály meghozatala és nyilvánosságra hozatala szinte egy időben történik, és ezt igen későn követik a konkrét végrehajtási utasítások. Ez szükségképpen feszültséget okoz a ?.akesság szempontjából. Másik oldala a jogalkalmazás fokozásának a betartatás. Erre az állampolgárokat megfelelő szinten fel kell készíteni. Megitélése szerint ebbe az irányba igen kevés történik. Nagyon fontos kérdés ebben a témakörben, hogy vannak intézmények, amelyek hatósági feladatokat látnak el, béhány ilyen intézményre a tanácsi ráhatás nem valósul meg, mer más szabályozók vonatkoznak rájuk. pl. ELMÜ stb. Tevékenységüket elsősorban a gazdasági szabályozók határozzák meg és nem az, amit jogosan támaszt a párthatározat, hogy az állampolgárok igényeinek kielégitését szolgálják. Ezeknek a vállalatoknak a tevékenységéért is a helyi szinten illanhatni- i mát képviselő tanácsot teszik felelőssé, ami rontja a lakossággal való kapcsolatát. Megitélése szerint az államigazgatás még az önkormányzat létrejötte idején is jogi szabályozottságot követel és szükség lesz akkor is hivatásszerűen e témával foglalkozó apparátusra. Az államigazgatási munka jelenlegi gyengeségének egyik oka éa a fejlődés akadályozója a kidermunkában lévő bizenyta^ lansági tényezőben keresendő. Az államigazgatási apparátusban egy bizonytalan érzést adhat, hogy ninc3 perspektívája munkájuknak. Szerinte az össznépi társadalomban is szükség lösz jól felkészült káderekre ezen a területen. Szükségesnek tartja a Munka Törvénykönyvében az államapparátus jogállásának rögzitését, egy közszolgálati törvény megalkotását. A jövőben szükségesnek tartja az államirányitás egyszerűsítését. Egyszerűsítésen azt érti, hogy minden elyan fölösleges szabályozottságot ki kell iktatni, ami benyelitja a munkát. A munka egyszerűsítése a tömegek bevenásának egyik feltétele. Irányelvekkel összefüggő más kérdésekben; megitélése szerint a gazdasági mechanizmus értékelésének helyet kell kapnia az irányelvekben. Ez a téma a X. kongresszus egyik legfentesabb és legnehezebb feladata veit. Egy ilyen közpenti politikai kérdéssé vált témát nem lehet értékelés nélkül hagyni, ser* az irányelvekből sem . a kengresszus határezataiból nem maradhat ki. A programnyilatkozatban hangét kellene adni a szinkren megteremtésének. Az alepvető párthatárezat és az állami végrehajtó szervek, illetve kenkrét végrehajtáshez szükséges feltételek biztesitása között. Az elmúlt mégy évben igen fentes és alapvető határezatok jelentek meg. Pataki et. véleménye szerint a végrehajtást szelgáló állami intézkedések gazdasági feltételek nélkül lehetetlenné teszik a gyers, a határozatok teljes végrehajtását. A Szervezeti Szabályzat rögzíti, hegy a párthatározatek végrehajtásáért a pártszervezetek a felelősek. De nem engedhető meg, hegy a párthatárezat azért ne valósuljen meg, mert nincsenek meg a reális feltételei, ezért nem lehet felelőssé tenni a pártazmrvezetet. Szükségesnek tartja, hegy a Programnyilatkozatban a fontesságának megfelelő helyet és szerepet kapjon a kádermunka kérdése. Szükségesnek tartja a pártban a káderooztály újbóli kialakítását, amely természetesen nem lenne azonos rendoltetósü a korábbival. Nem bántva ezzel azt az elvet, hogy a kádermunka legnagyobb felelőse a vez*tő. Földkérdés; Programnyilatkozat irja, hogy kezdetben korlátozni, végső sermn meg kell szüntetni az állami földek eladását, helyette a bérbeadást kell szorgalmazni. Szánel-e n jelenlegi paraszti réteggel a dokumentum, mikor ezt a célkitűzést teszi elénk. Másrészt célszerü-e kimondani ilyet, mikor a baráti kommunista pártoknak igen vonzó veit az általunk megoldott föld-reform, vagyis tulajdonossá tenni a parasztot. A testvérpártokksl egyeztetve van-e ez a célkitűzés. Q- “ ‘ J
