Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1963-07-02
1 1 1 '' I. ----------------í - 13 - J Varga Mihály elvtárs; Tisztelt Pártbizottság! Néhány gondolattal szeretnék hozzászólni. Az első probléma, amit azt hiszem, a Szente elvtárs vetett fel a kérdések között, hogy a középiskolák módszertani hiányosságai hova vezethetők vissza. A gyerekek visszajönnek és elmondják, hogy a középiskolában mii. en problémák vannak. Számonkéréssel, stb. Született^is olyan megegyezés, hogy kicseréljük az általános és középiskolák egymás között módszerbeli gondolatainkat. Én a következőképpen látom ezt a kérdést; az általános iskolák pedagógusait a gyerekek életkora sokkal inkább készeriti arra, hogy módszeresebben dolgozzanak. Ila egy középiskolás tanár megáll ott, hogy feladja a leckét, még mindig előfordul,^ hogy 50 /-a ’a gyerekeknek, bevágja. Az általános iskolánál nem lehet. Az órán le kell adni az anyagot. Csak ugytanulja meg. Sokszor még katedra-módszer van és nem veszik azt a fáradságot, hogy a legújabb módszereket alkalmazzák. F'\ A legújabb módszerek alkalmazása túlterhelést is jelent, de ez egy egészséges és elkerülhetetlen valami, mert ha nem alkalmazunk uj dolgokat, akkor megálltunk. Ami a pedagógusok fejlődését illeti. Farkas elvtárs vitatta, hogy a párt általános politikájának ismerhető el az a fejlődés, ami a pedagógusok viszonylatéban lemérhető. Itt vitatkozom Farkas elvtárssa.l olyan szempontból, hogy - ismerve az ideológiai oktatásunk szervezetét, tartalmát, és ismerve azt a hihetetlen erőfeszítést, amit itt teszünk és látva azt a meddő küzdelmet, amit végzünk, - azt kell mondani, hogy az anyagba helyesen került ez be. Sokkal inkább az 1957* óta állandóan lemérhető általános konszolidáció és a társadalom egészében megmutatkozó felőrelépés ragadta magukkal a pedagógusokat, mint az ideológiai továbbképzés. Volt három ideológiai konferencia az idén. Erre bevágtak akkora anyagot, hogy pedagógus legyen a talpán, aki azt csak megközelítőleg is megemészti. Sokkal inkább egy politikai fejlődésnek a következménye. Egy pillanatig se szabad azt következtetni ebből, hogy az ideológiai., továbbképzés szerepének a lebecsülése tükröződik ezekben a mondatokban. Az ideológiai tanulás szervezett formában döntő fontosságú, -'akár a politikai gazdaságtan, filozófia, xz tudományos szocializmus nélkülözhetetlen. Ez kell. Csak abban a formájában, ahogy most van, nem hozza meg a kívánt eredményt. A pedagógusok, mint diákok, rettegve beülnek oda. Nem az a tanulási forma pillanatnyilag, ami az ő fejlődésüket komolyan előbbrevigye. Ziegenheim elvtárs felvetette a pedagógusok üulterhelését is. Kétségtelen, hog^ ilyen is van, hogy túlmunkából, túl-munka vállalásából adódik a túlterhelés, - nevezetesen a Közgazdasági Technikum tanári kara érzi ezt leginkább. A dolgozók esti ós levele 6 tagozatainak az óráit nagyrészt óraadókkal oldjuk meg, nem pedig íőhivatásuakkal. A Közgazdasági Technikumban egyetlen főhivatású tanár van az esti tagozaton. Nyilvánvaló, hogy a továbbképzésben ez visszaütött. Mert az ideológiai továbbképzésnél van egy ilyen önkéntesség, ' • / • Aí ~ J
