Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1963-11-01
fi - xo - ' I Méhes Lajos elvtárs: I-Iogy milyen a szocialista szektor aránya, ők az ország kenyérgabonával történő ellátását megoldották ós nagyon érdekes, hogy ez a 16 /-os szocialista szektor termeli meg az ország kenyérgabona szükségletének a 60 /-át. Rendkívül magas termelékenységet értek itt el. <. Elmondották, hogy ők egyelőre nem tudják vállalni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a népi demokratikus országokban végbement útját, mert erre sem géppkkel, sem egyebekkel nincsenek megfelelően felkészülve és ezt se a szocialista őrszágokbél^se a kapitalista országokból fedezni nem tudják és ezért egyelőre egy ilyen átmeneti munkájuk van, . ogy bizonyos földvásárlásokat folytatnak és ezeken keresztül növelik az állami szektor, az állami gazdaságok földterületeit. Tisztában vannak azzal, hogy nem ez a szocialista ut, de úgy értékelik, hogy jelenleg többre nem képesek. Ez a 16 / persze a 1 ángyéig elvtársakhoz képest egy re kord-eredmény, mert a lengj'eleknél 2*3 / lcöüül van a mezőgaadaság'szocialista átszervezése. Kulturális téren elmondották, hogy ők is ismerik és küzdenek U' ellene, mert igen-erős nyugati befolyás érvényesül a kulturális területekre. Két ilyen perspektívájukról, két dolgot huztak alá. Hogy egyrészt céljuk a pártvezetés erősítése, a népgazdaság és az állami, kulturális élet különböző területein. Másrészt a tervszerűség fokozása az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Erre utaló korábbi nyilatkozataik és beszámolóik ismertek voltak már előttünk. Gondolok itt Tito et. múlt évben mondott beszédére. De ugyanakkor elmondották azt is, hogy ennek a vonalnak, tejaát a párt vezető szerepének az erősítése, aztán a tervszerűség fokozottabb biztosítása, a népgazdaság különböző szektoraiban, - ez rendkívül nagy ellenállással szemben tud csak valamit^előbbre menni. És panaszkodtak ők is a különböző ezzel kapcsolatos nehézségeikre. A jugoszláv elvtársakkal is több megállapodás született, a két ország kapcsolatainak fejlesztését illetően. Ilyenek voltak: Itt is a turista forgalomnak a fejlesztése, az államközi és tár*?-\ sadalmi szervek közötti kapcsolat fejlesztése. Azután a kis~hatá- - forgalom megnyitása, ami valami olyat jelent, hegy egy közös át~^ kelőpont kijelölése, ahol különösebb ellenőrzés nélkül lehet egyik helyről a másikra menni* Kulturális egyezményt irtunk alá. Megállapodás volt abban, hogy több külpolitikai kérdésben közös kezdeményezés lesz. Aztán a gazdasági kérdésekben, - amiről az - előbb szóltam, hogy specializálódás és kooperációs árucsere forgalom termelésben ós árucserében is - ennek a fejlesztése. Ide tartozik még egy olyan dolog, hogy Szólt a Kádár elvtárs a KB ülésen az együttműködésünk elvi alapjairól. Ezek amiben megállapodás történt. De hót ezeknek a kapcsolat felvételeknek bizonyos elvi alap ja 1- vannak* Ezek nem ismeretlenek az elvtársak sem a párttagság előtt, de gondolom, nem árt ismételni. Egyik ilyen elvi alapja az az általános .vonása a mi pártunk politikájának, hogy a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati realizál ésáitacxeigx. A másik elvi alapja az együttműködésnek, hogy nyilvánvaló, hogy a békés egymás mellett élés elvének megvalósítására több ieális- lehetőség van, Jugoszlávia vonatkozásában, mivel a társadalmi berendezkedés alapjai ott is szocialisták. Ugyanakkor vannak különbségek^ amely különbségeik egyrészt aaódnak abból, hogy mi a Varsói Szerződés tagállama vagyunk ós a Jugoszláv Népköztársaság pedig nem. Ebből következik oz, hogy . / • ; __________________ M_ ****** J
