Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1962-05-31
jl* '**»«■% g -JI Pártvezetőségi üléseken, illetve taggyűléseken tervszerűbben, rendszeresebben foglalkoznak kulturális kérdésekkel. Bz a tevékenységük ina már nemcsak szervezeti formában történik, hanem nagyobb gondot fordítanak a kulturális nevelő munka tartalmára. Többet és tervszerűbben foglalkoznak a kulturális káderekkel, nagy gondot fordítanak e területen dolgozók továbbképzésére,-úgy politikai, mint szakmai területen. De megmutatkozik abban is,' hogy a pártszervezet irányítása a kulturmunkában a szakszervezet és a KISZ szervezet felé sokkal hatékonyabb. B hatékonyabb foglalkozás alapján a kulturális nevelő munka különböző ágazatainál léptünk előre. Az egyik ilyen terület, ahol komoly lépéseket tettünk, az ismeretterjesztő tevékenység fokozása. A Végrehajtó Bizottság a munkával kapcsolatban két fő irányban szabta meg a feladatokat. Egyrészt, hogy növeljük az ismeretterjesztő előadások területén az előadások ferma-gazdagságát, növeljük a természettudományos előadásokat és azokat, amelyek elősegítik az üzemekben a műszaki 03 technikai fejlő/-v dést. Emellett ugyanakkor megszabta azt is, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a dolgozók érdeklődésére és ugyanakkor irányítsuk is a dolgozók érdeklődését fontos kérdések iránt. E határozat alapján sikerült elérni, hogy az 1961. évben növekedjen az ilyen irányú előadások száma. Növekedett a társadalomtudományi előadások száma 60-ról 71-re, a közgazdasági 8-ról 12-re, és a technika fejlesztése 11-ről 23-ra* Habár ez a fejlődés még nem teljesen kielégítő, azonban az iránya helyes és ha továbbra sikerül elérni azt, hogy nemcsak az előadások arányát, hanem a hallgatók létszámát is sikerül jelentősen megemelni, akkor komoly eredményeket tudunk elérni. Az ismeretterjesztő előadások számának a növekedéséhez hozzájárult az: "Hogy az üzemi és hivatali alapszervek mellett sikerült > több körzeti pártszervezetet is bekapcsolni az ismeretterjesztő előadások tartásába, 2./ pártszervezeteink az előadások összetételénél figyelembe vet^ ték a dolgozók érdeklődését és a tematikát ennek alapján állították össze. — 3./ Az előadások színvonala, az előadás módja javult, mert a TIT- de a pártszervezetek is - nagyobb igénnyel léptek fel az előadók felé és ezt közölték is velük.” ^ Annak ellenére, hogy az ismeretterjesztés területén léptünk előre, mégis vannak olyan negatív vonások, amelyek az elkövetkezendőben figyelmeztetésként kell a munkánkban számításba venni* Az ismeret. terjesztésnek igen sok ágazata van. Elértük ugyan azt, hogy formagazdagabbak lettünk az ismeretterjesztő előadások területén, azonban a meglévő lehetőségeket még nem tudtuk maximálisan kihasználni. Az egyik ilyen lehetőség a József Attila szabadegyetem népszerűsítése. Az első időben igen népszerű volt a dolgozók között és szivesen is vettek rajta részt. Szívesen vettek rajta részt azért, mert a különböző felkészültségű, különböző érdeklődési körű dolgozók meg tudták találni azokat a lehetőségeket, amikkel ismereteik bővitésót kívánták kielégíteni. Azonban az első idők fellendülése után pártszervezeteink tekintettel arra, hogy ezt nem helyben tartották nyilván, kevésbé irányították erre a formára a dolgozók figyelmét. A má3ik ilyen terület a munkásakadémia. A munkásakadémiák nagyon jő és hasznos keretet biztosit az alapszerveknek annak érdekében, •/. a_ ' ■ __________________ •IS . . ......................................................... , , ...... • .. -.p- • .«•' íj' J ' p ■ -----'—I I ........
