Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1962-05-31
S i* hogy sajátos problémáikból kiindulva, a dolgozókat tovább tudják képezni. Azonban ezt a szervezeti keretet az üzemekben még nem sikerült minden esetben megfelelő tartalommal megtölteni. Az 1961. évben a kerületben 9 munkásakadémia működött 8O5 taggal. . Azonban a munkásakadémia lehetőségei még távolról sincsenek megfelelően kihasználva. Tartalmát kell tovább javitani. Megoldatlan még a több műszakos üzemben dolgozóknak a munkásakadémián való részvétele. Ez annál inkább is hiba, mert ezekben az üzemekben a dolgozók többsóge nő, akiknek a továbbképzés ez a formája a legmegfelelőbb. Az ismeretterjesztő előadások igen nagy lehetőséget biztosítanának arra, hogy az előadások szinességót biztosítsák szemléltető anyaggal. Azonban ezt a módszert kevésbé alkalmazzák: Ennek ©ka, hogy az előadók maguk sem gondolnak erre minden esetben, a másik az, hogy nem minden alapszervben van meg ennek a feltétele. A dolgozók nevelésének igen fontos, hatékony és elterjedt módszer ' a könyv. A kerületben 8 üzemi könyvtárral rendelkezünk és a Szabó Ervin könyvtárnak van két kirendeltsége, működik a kerületben. E könyvtáraknak az ellátottsága egészséges óe helyes fejlődóst mutat. 1960-ban 1961-ben Szépirodalom 33í©523 35*256 Ismeretterjesztés 19*186 20.816 Ha csak ezt az évet vesszük alapul, akkor megállapíthatjuk, hogy a kerületi könyvtárak fejlődése egy óv alatt 8-%-os volt* Azonban ezt a számot növeli, högy már a dolgozók saját könyvtáraik bővítésére is igen nagy gondot fordítanak. Pl. 1961^ évben *•••« fo-' rint értékben vásároltak könyvet. A könyvellátottság területén léptünk előre, a műszaki könyveknél is. Azonban már ezen a területen a fejlődés nem olyan egyértelmű. A műszaki könyvellátottságnál nemcsak és nem elsősorban számszerüsóggel van probléma* Probléma van a műszaki könyvek összetételében, színvonalában. Egyrészt ke- ^ vés olyan müszakirodalommal rendelkezünk, ami a szakmunkások igényének, illetve felkészültségének megfelel. Ez annál inkább is hiányosság, mert ma már szocialista brigádjaink részéről van olyan--'-"' irányú jogos igény, hogy műszaki felkészültségüket, ismereteiket könyveken keresztül is bővíteni kívánják. A másik terület, ahol hiba van, hogy a jelenleg meglévő műszaki irodalmak egyrésze elavult, nem tert lépést a fejlődéssel és éppen ezért nem minden esetben használható fel. Ezen é területen segítene az a megoldás is, ha a külföldi műszaki folyóiratokban megjelenő cikkeket lefordítanának magyarra felhasználás végett. Az irodalom területén a számszerű fejlődés mellett van komoly lemaradás. Ma még nem eléggé magyarázzuk a dolgozóknak azt, hogy a könyvek olvasása mellett többet gondolkozzanak, és nagyobb gondot fordítsanak arra, hogy az elolvasott müveket értékeljék, mondjanak róla véleményt ós a véleményük nyilvánításával igyekezzenek lefolyást gyakorllni az irodalmi élet fejlődésére. Ehhez arra van szükség, hogy á pártszervezetek többet foglalkozzanak irodalom javaslásával a dolgozók felé. Ismerkedjenek meg a dolgozók egy-egy könyv alkotójával ós mondják el neki véleményüket, a megirt könyvről. Ez komoly segítséget jelentene az irodalom fejlődésénél is. Mert azok a dolgozók, akik elolvassák a könyveket benne élnek népi életben, ismerik azt, véleményükkel hatni tudnának az irék felé. Ez az alulróljövő birálat párosulva a felső vezetés bírálatával ós 'segítségével, pozitív eredményt tudna hozni az irodalom fejlődésében.' */. 'l3 . _ , - — J
