Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/3)

1961-07-14

.....

|*«"I iiüiiwi *aj**aw«i|

| -23- |

Valde Bála elvtárs;

Bizottság tagjait az egyik esetben utólag bejelentés formájában értesitettók, amikor az elvtárs már benn volt, a másikat pedig be sem jelentették. Ezt a magam részéről helytelennek tartom.

Itt a vitánál Polák elvtárs kérdésére szeretnék-reagálni, az öreg, illetve fiatal elvtárs funkcióba állításéval kapcsolatban. Úgy jött ki, hogy 1957-es párttag párttitkári funkciója helytelen. Nekem az a véleményem, hogy igynem szabad elbírálni az embereket. Én el tudok képzelni olyan párttitkárt, aki csak négy éve tagja a pártnak, de megfelelő képességgel rendelkezik ahhoz, hogy egy titkári funkciót betöltsön. Tehát egyénileg kell eibirálni az embereket.

Szabd Mihályné elvtársnő; *

Én a Végrehajtó Bizottság jelentésével,- a kádermunkával kapcsolatban egyetértek. Úgy látom, hogy ez a Politikai ^izottság határozata alapján készült, nagyon alaposan.

Egy dologgal szeretnék csak foglalkozni, miután az apparátus egyik tagja is a tanulás kérdésével foglalkozott és itt többen reagáltak rá az elvtársak. Úgy gondolom, hogy a Szigeti elvtársnő megjegyzése nem volthelytelen, amikor azt mondta, hogy egy bizonyos perspektivátlanség vetődött fel itt az apparátusban. Valóban, 1958-59-Nn nagyon sokat foglalkoztak itt az elvtársak a perspektivátlanség kérdésével.

Szeretném elmondani itt az elvtíirsaknak azt, hogy ez még felsőbb pártszervek előtt is felmerült. Kinnjárt a Cservenka elvtársnő és egy alkalommal, mikor;az apparátus munkáját értékelték, szintén felmerült a perspektivátlanség kérdése. Ott az elvtársak határozott állást faglaikjsx foglaltak, hogy tanulni a pártfunkcionáriusoknak azért kell, hogy elsősorban a politikai tudásukat emeljék, jő pártfunkcionáriusok legyenek.

.Nálunk úgy merült fel, hogy a pártmunkás nem nyugdijas állásban van és azért kell tanulni. Én is azzal értek egyet, hogy a pártmunkás elsősorban politikailag képezza magát a lesmesszebbmenőkig.Egyetértek azzal, hogy a Könnyű elvtérs, ha elvégzi az egyéves pártiskolát, menjen el egyetemre. De korára való tekintettel, nem biztos, hogy felveszik.

Én magam is tanulok. Bizonyos fokig lemaradást jelent politikailag, aki szakmai vonalon tanul tovább. Nagyon rá kell kapcsolni utána, hogy az illető behozza azt a lemaradást.

Elsősorban ilyen szempontból kell értelmezni, hogy a pártmunkás jó pártmunkás legyen és politikailag tanuljon;,

Többen felvetették az anyagiasság kérdését. Valóban felmerült itt több elvtársnál is. Ha megnézzük, a társadalom hajtóereje az anyagi dotáció. De ilyen mereven elitélni, hogy azok az emberek, - kommunisták ós pártonkivüliek - elsősorban azért dolgoznak, nem lehet.

Nem értek egyet a Nagy elvtárssal, amikor nem mondja meg őszintén, hogy mi volt az oka, hogy nem jött be az apparátusba dolgozni. Eljut addig, hogy a Végrehajtó'Bizottság, a pártbizottság ■élőtt bejelentik ezt a kérdést. Gondolkozási időt is kapott. De a Nagy elvtárs már volt pártfunkcionárius, tehát tudta, hogy valóban nagy megtiszteltetés az apparátusban dolgozni, Nekem az a véleményem, hogy a Nagy elvtársnak az itt adott válasza nem volt a mi számunkra kielégítő.

* * / • .