Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1960-11-15
r~ ! -a> 1 .1 • a szervezeti egységet. Ebben a két üzemágban voltak a munkacsapatok alávetve az üzemági, illetve brigád irányításnak. A növénytermesztés munkacsapatai azonban, mint önálló kisbrigádok működtek anélkül, hogy a brigád összes feladatait átvették volna. A csapatok ilyen önállósága az indulási nehézségek között jó volt# mert a csapatok felelősség érzetét megnövelte ós azok központi irányítás nélkül is jól végezték az ültetés és egyideig a növényápolás munkáit is. Később azonban egyre jobban hiányzott az előrelátó tervszerűen dolgozó központi szakirányítás. Megtörtént nyáron a legnagyobb dologidőben is, hogy egyesek, vagy egyes csapatok a reggeli munkaelosztásról hazamentek, mert számukra nem volt munka. Ugyanakkor a kertészet munkaerőhiánnyal küzdött. Rombolta a terv ós előrelátás nélküli szakirányítás a munkafegyelmet is. A munkacsapatok tavasszal, mikor nem kellett munkát kérniök, mert az ültetés, növényápolás erősen lekötötte őket, már kora reggel kint voltak a munkaterületükön, később azonban mikor a reggeli eligazításokon kérték a munkát, megszokták, hogy nem is érdemes 7 érára vagy még korábban odamenni, mert l/2 8-8, sok esetben l/2 9 óra lett mire munkába irányították őket. A tervszerű munkaszervezésnek ez a hiánya tükröződött végig a szakvezetés munkájából. Vehetjük akár az aratást, amikor is a gépállomással közösen történt felmérést felrúgva a viszonylag nagyobb táblákat adták ki kézi aratásra, az apró darab parcellák pedig túlnyomóan kombájnra maradtak. A kombájnszalma összevonását a gépállomás vállalta, mégis kint rohadt nagy része, mert nem csináltatták. Az október hó második felében elvetett rozsból ós ősziárpából kb. 200 kh-at már szeptember első felében el lehetett volna vetni,mert annak területe nagyobb részben augusztus vágón, kisebb részben szeptember első felében le volt takarítva. Ugyanakkor a gépállomás kénytelen volt gépeit másfelé irányítani, mert a Béke tsz. a kihelyezett 9 gép közül naponta csak 2-3 gépet foglalkoztatott. A növénytermelési brigádvezetők ós az üzemgazdász munkakörét a szakvezetés összekeverte. Következmény, hogy az üzemgazdász munkáját a munkaegységgel való gazdálkodást a termelés gazdaságosságának menetközben való ellenőrzését senki nem végezte. III. Műszaki, szakmai fejlődés. Műszaki fejlődésre károsan hatott a fölaprózottság, ez sok esetben gátolta a nagyüzemi módszerek alkalmazását. így pl. a kétszikűek közé beékelt kisgabona táblákon nem lehett vegyszeres gyomirtást alkalmazni. Kapások nagyüzemi gépesítését ós sok más gépi munkát is erősen gátoltak az apró parcellák. Különösen indulás idején akadálya volt a gépesítésnek a tagság maradisága is, amivel az uj helyiismeretekkel nem rendelkező főagronomus nem vehette fel a harcot kellően. így nem voltak hajlandók a tagok géppel palántázni, burgonyát ültetni, borsót vetni stb. /G J
