Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1960-11-15
f “1 í 5 . 3 _ így az indulás tehát kedvezőtlen volt. Később történt némi előrelépés a növényvédő állomással vegyszeres gyomirtásra szerződtették az összes kukoricát, lepermetezni azonban géphiány miatt csak egy részét tudták. Ugyancsak nagyteljesítményű géppel végezték a burgonyabogár irtást és alkalmaztak kombájnt az aratásnál stb. Ennek ellenére ós a nehézségek figyelembevételével sem mondható a műszaki, szakmai fejlődés kielégítőnek, mert nem alkalmaztak olyan . nagyüzemi módszereket, amelyekre lett volna lehetőség, vagy nem megfelelően alkalmazták azt. így a tavaszi zabosbükköny vetések hengerezését kihagyták, ennek következményeként a laza, meg nem ülepedett vetéseket a későbbi műtrágyaszórásnál a gépek nyomai úgy összebarázdázták, hogy az megakadályozta a gépi betakarítást és nyári munkacsúcs idején kézierővel kellett kihasználni, gyűjteni. Ugyancsak teljesen kézierővel szedték fel a legnagyobb munkaerőhiány idején is a burgonyavetáaekmak több mint felét, holott ezt már haladóbb kisparaszti gazdaságekban is lovas kiemelőgép vagy eke után szedték előzőleg a palotai parasztok. A főagronomus elvtárs sokszori szóbeli figyelmeztetésre sem volt hajlandó semmilyen gépesitóst kezdeményezni a burgonyaszedésnek mindaddig, amig err® írásban nem kapott felszólítást. Ugyancsak teljesen kiengedte kezéből az aratás megszervezését és ellenőrzését is olyan egyábkánt lelkiismeretes parasztemberre bizva,azt, kinek még nincs kellő nagyüzemi tapasztalata, ennek volt következménye, hogy kombájnok sokkal kedvezőtlenebb munkakörülmények közé kerültek# mint amilyent a meglevő adottságok között biztosítani lehett volna a részükre. Ugyanígy a kombájnszalma be nem takarításának következménye volt, hogy a terület túlnyomó rószón elmaradt a tarlóhántás és hengerezős, igy a most vetett ősziárpák megint rozstól és egyéb árvakeléstől lesznek fertőzöttek. Lehetne még sorolni több példát is. Mindezek egybevetésével megállapítható, hogy a Béke tsz. műszaki, szakmai fejlődése nem volt kielégítő, mert nehézségei között elment a meglévő lehetőségei mellett is a főagronómus. Bár több alkalommal hangsúlyozta, hogy hivő a gépesítésnek ós haladó módszereknek, a valóságban nem volt kezdeményező, hanem a legutóbbi hónapokig csak folyni engedte az eseményeket* Ennek okát részben a felelősség vállalás hiányában látom, másrészt abban, hogy ha csak mérgében oda nem vagdalt valami gorombaságot, kerülte a nép_ szerütlen dolgokat. Jav a s 1 a t. 1./ Az egységes szakirányitást,melynek eddig sem volt akadálya,mert eszel az üzemág vezetők egyetértettek,haladéktalanul meg kell kezdeni 2./ Eogatos brigádot ós növénytermelési brigádokat is meg kell alakítani tóynlegesen, munkacsapatok a brigádfegyelem és brigádszervezet alá tartoznak mindenütt* 3./ A brigádoknak önálló termelési tervük legyen,melyhez kapják meg a felhasználható munkaegységet és anyagot. 4./ Munkaeligazitás ne reggel, hanem legalább egy nappal előre, lehetőleg több napra előre legyen. 5./ Munkába való jelentkezés és megjelenés ellenőrzése a brigádvezetők által kivételeket leszámítva, kint a munkahelyen történjen. í - J
