Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1984-10-23
í 3. Több ízben is vizsgálat tárgya volt a kerületi vállalatok export- és importmunkája /célul tűzték a szaldó és az export-gazdaságosság javítását is/. Mind ezekben pozitív a fejlődés, bár mértéke elmarad a tervezettől. Az ötéves tenben a legszebb eredményeket a Danuvia, Aluminiumárugyár, VEGYÉPSZER, ELGI, Kartográfia, az utóbbi időben a Telefongyár, BFK érte el. A pártszervezetek érzékelik, hogy a jelenlegi exportérdekeltség mellett megbomolhat a népgazdasági és helyi /vállalati/ exportérdekek összhangja. 1983. novemberben a kis hatékonyságú vállalatokat vizsgálta a GMB. A probléma szélsőséges példáját kerületünkben a Kalapgyár adta, de a jelenlegi adatok arra figyelmeztetnek, hogy további vállalataink kerülhetnek veszélyes helyzetbe a közeljövőben. Szélesebb körben kell ezért tudatosítani a szigorúbb gazdasági követelményeknek megfelelő, határozott pártirányitás szükségességét, amely az elemzéstől és segítségnyújtástól az idejében történő felelősségrevonásig terjedhet . A vállalati pár tszervezetek foglalkoztak a munka- és üzemszervezés, anyag- és energiatakurékosság, a belső érdekeltségi rendszer, a személyzeti és kádermunka kérdéseivel. Túlsúlyba kerültek az anyagbeszerzési problémák. Néhány esetben /pl. a REANAL-ban/ személyi következtetések levonásával is elő kellett segíteni az irányitó munkát, de valószínű, hogy az ilyen lépések szükségessége szélesebb körű. Hasznos munkát végeztek több vállalatnál, igy a Telefongyárban és a Danuviában a vezetés szerkezetének javítása, a vezetők létszámarányainak csökkentése érdekében, amely a többi vállalatnál is feladat lenne. A helyi pár tszervezetek törekedtek a negatív gazdasági jelenségekkel szembeni konkrét fellépésekre, igy pl. a Danuviában foglalkoztak a készletek csökkentésével, az Aluminiumárugyárban az anyag takarékos gázpalackok gyártásának bevezetésével, a VEGYÉPSZER-né1 a kedvezőbb hitelpolitika lehetőségeivel. Mind a kerületi PB, mind a vállalati pártszervezetek behatóan foglalkoztak az uj válalkozási formák és általában a kisegítő gazdaság kérdéseivel. A tapasztalatok szerint komoly feszültségek forrása az a tény, hogy gyakran a kerületi vállalatoktól kilépett dolgozók végeznek távoli TSZ-ek itteni melléküzemágaiban, szakcsoportjaiban laza követelmények és ellenőrzés mellett, a nagyüzemiekénél gyengébb hatékonyságú és minőségű munkát jóval nagyobb jövedelemért. A VGM-el< létrejötte komoly vitákat váltott ki, de jelenleg a többség szükségesnek tartja működésűket, mivel a vállalatok számára 10 J
