Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/9)

1979-05-23

A szállításoknál mind mennyiségi, mind, minőségi kifogás merül fel. Itt mégis a fő gond az, hogy a szocialista országok gazdasági igányitási rendszerének különbözőségéből adódóan nem tudnak az egyes kooperáló válalatoklcal azonos szintű kapcsolatot biztisitani, mert több szerv bekapcsolására van szükség és ez rontja a kooperáció hatékonyságát.

IV.

Kapacitás és állóeszköz kihasználás.

A vállalatok az egyre szűkülő beruházási lehetőség mellett is terveznek kapacitás növelő beruházást. Ilye a DANUVIA94 millió, a Kalapgyár 2o,5 millió export növelő és a REAlíAL 7o millió Ft-os beruházása. /Több éve folyik./ Azonban ezek mellett azt is látnunk kell,hogy ezen beruházások sem pótolják a technikai színvonal el maradottságát, hiszen sok még az Öreg és teljesen nullára leirt gépi berendezés a vállalatoknál, pl. a DANU VIÁ-nál 18o,2 millió Ft a nullára leirt gépállomány az összgép eredeti értékének 44,8 %-a. Természetesen a modern NC gépek is megtalálhatók, de sajnos még nem ez a jellemző.

A termelés bővítése megköveteli a vállalatoktól, hogy a meglévő gépeiket minél jobban kihasználják. Azonban ennek legtöbb esetben az objektív okokon túl szubjektív oka is van. Egyszerűen arról van szó, hogy a d.olgozók zöme még a jobb kereseti lehetőség mellett sem kíván a II. illetve a III. műszakban dolgozni. Erre mutat az a tény is, hogy a vállalatoknál alig vagy nincs is III. műszak, csak csupátóta fentiek igazolására a DANUVIA példája. Az átlagos müszakszám 1977. évben l,2o, az 1978. évi 1,22, azaz minimálisan emelkedett annak ellenére, hogy a műszakpótlékot felemelte