Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/7)

1966-02-17

irányelvekben nincs utalás arra, hogy ezekkel mi történik. Vé­leményem szerint az irányelveket a postára és a MÁV-ra is alkal­mazni kell. Egy telepitett vállalatnál, ha egy uj gépsort beve­zetnek, annak a használati értéke egy év múlva már jelentkezik, de ezt nem lehet elérni a vasútnál, az autolcözlekedesnél, mert itt egy beruházás csak akkor lehet gazdaságos, ha legalább 2o-3o évre elői*e tervezünk. Az irányelvekből az hiányzik, hogy a tele­pített vállalatokra vonatkozó iráijelveket a szolgáltató vállala­toknál hogyen kell alkalmazni. Az irányelvekben kevés szó esik a fejlődésről és a vállalati fej­lesztésről. Valahogyan bele kellene foglalni, hogy a'jövőben a vállalatok fordítsanak nagyobb gondot a fejlesztésre. A vállalati igazgatók leváltásával kapcsolatban szükségtelen kategórikus kijelentéseket tenni, mert ha a minisztériumnak van mersze leváltani a rosszul dolgozó igazgatót, akkor nincs prob­léma. De előfordul, hogy ehhez a kérdéshez nem szívesen nyúl­nak hozzá. Bihari elvtárs Reanal Finomvegyszergyár. Az a tapasztalatom, hogy egy irányelv szinten kidolgozott anyagot úgy vitatunk, mintha az végrehajtási utasitás lenne. Eleve védekezni kívánunk bizonyos várható problémák ellen, amelyek a végrehajtás során fognak je­lentkezni. Sokszor előre nyilatkozunk és eldöntünk kérdéseket ott, ahol az irányelvek nyitvahagyják a lehetőségeket, mert el­ismerik azt, hogy a különböző iparagakban különbözőek a lehető­ségek. Nem hiszem, hogy szó van arról, hogy a vállalati eredményt fetisizálnák. Ott, ahol az uj mechanizmusnak bizonyos kísérletei már folynak, ott az anyagi ösztönzés uj rendszerét vezették be és ebből pontosan az jön kij hogy ne tekintsük egyedül üdvözítő­nek az anyagi érdekeltséget. A gyógyszeriparban kettős anyagi ösztönzés van, amely egyrészt a vállalati eredményt dotálja, más­részt a prémiumon keresztül a deviza Szaldót helyezi előtérbe. Eltörölték a hatósági árakat és a tényleges vállalati eredményt dotálják. Ugyanígy nem látom az irányelvekben kijelentve azt, hogy a terv­utasítások eltörléséről van szó. Általában első lépésben csupán a tervmutatók csőkkéütéséről lehet szó olyan mértékben, hogy elő­térbe helyezzük a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését es az export gazdaságosságát. Eddig a termelés és a termelés Össze­függéseinek összhangja nem volt meg, mert a sok mutatójú rendszer­ben általában az volt a helyzet, hogy valamilyen összhang meg­teremtésével egy másik összhangot borítottunk fel. A mutatók csökkentése általában kedvezőbb feltételeket teremt az összhang megteremtésének és nincs meg az a rizikó, hogy a mutatók csökken­tésével valamilyen kockázatot vállalnánk. Sokan úgy értelmezik, hogy az export érték csökkentésével veszélyeztetve van a vál­lalat export tevékenysége. Ha előírják a deviza szaldót, megvan a lehetőség arra, hogy egy jobb devizahozamu terméket gyártson a vállalat és a népgazdaság szempontjából is eredményesebb tevé­kenységet tud folytatni. A termelékenységnek a mindenáron való növelése sokszor a legsúlyosabban veszélyeztet komoly export'ér­dekeket, ami a népgazdaságnak komoly deviza bevétellel járná. Véleményem szerint azt kell hangsúlyozni, hogy főként közgazda­sági eszközökkel kell a gazdasági tevékenységet szabályozni és csak ott szabad adminisztrativ eszközöket alkalmazni, ahol ez elkerül­hetetlen. Mindez csak bizonyos fejlődési folyamat eredménye lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents