Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/7)
1966-02-17
irányelvekben nincs utalás arra, hogy ezekkel mi történik. Véleményem szerint az irányelveket a postára és a MÁV-ra is alkalmazni kell. Egy telepitett vállalatnál, ha egy uj gépsort bevezetnek, annak a használati értéke egy év múlva már jelentkezik, de ezt nem lehet elérni a vasútnál, az autolcözlekedesnél, mert itt egy beruházás csak akkor lehet gazdaságos, ha legalább 2o-3o évre elői*e tervezünk. Az irányelvekből az hiányzik, hogy a telepített vállalatokra vonatkozó iráijelveket a szolgáltató vállalatoknál hogyen kell alkalmazni. Az irányelvekben kevés szó esik a fejlődésről és a vállalati fejlesztésről. Valahogyan bele kellene foglalni, hogy a'jövőben a vállalatok fordítsanak nagyobb gondot a fejlesztésre. A vállalati igazgatók leváltásával kapcsolatban szükségtelen kategórikus kijelentéseket tenni, mert ha a minisztériumnak van mersze leváltani a rosszul dolgozó igazgatót, akkor nincs probléma. De előfordul, hogy ehhez a kérdéshez nem szívesen nyúlnak hozzá. Bihari elvtárs Reanal Finomvegyszergyár. Az a tapasztalatom, hogy egy irányelv szinten kidolgozott anyagot úgy vitatunk, mintha az végrehajtási utasitás lenne. Eleve védekezni kívánunk bizonyos várható problémák ellen, amelyek a végrehajtás során fognak jelentkezni. Sokszor előre nyilatkozunk és eldöntünk kérdéseket ott, ahol az irányelvek nyitvahagyják a lehetőségeket, mert elismerik azt, hogy a különböző iparagakban különbözőek a lehetőségek. Nem hiszem, hogy szó van arról, hogy a vállalati eredményt fetisizálnák. Ott, ahol az uj mechanizmusnak bizonyos kísérletei már folynak, ott az anyagi ösztönzés uj rendszerét vezették be és ebből pontosan az jön kij hogy ne tekintsük egyedül üdvözítőnek az anyagi érdekeltséget. A gyógyszeriparban kettős anyagi ösztönzés van, amely egyrészt a vállalati eredményt dotálja, másrészt a prémiumon keresztül a deviza Szaldót helyezi előtérbe. Eltörölték a hatósági árakat és a tényleges vállalati eredményt dotálják. Ugyanígy nem látom az irányelvekben kijelentve azt, hogy a tervutasítások eltörléséről van szó. Általában első lépésben csupán a tervmutatók csőkkéütéséről lehet szó olyan mértékben, hogy előtérbe helyezzük a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését es az export gazdaságosságát. Eddig a termelés és a termelés Összefüggéseinek összhangja nem volt meg, mert a sok mutatójú rendszerben általában az volt a helyzet, hogy valamilyen összhang megteremtésével egy másik összhangot borítottunk fel. A mutatók csökkentése általában kedvezőbb feltételeket teremt az összhang megteremtésének és nincs meg az a rizikó, hogy a mutatók csökkentésével valamilyen kockázatot vállalnánk. Sokan úgy értelmezik, hogy az export érték csökkentésével veszélyeztetve van a vállalat export tevékenysége. Ha előírják a deviza szaldót, megvan a lehetőség arra, hogy egy jobb devizahozamu terméket gyártson a vállalat és a népgazdaság szempontjából is eredményesebb tevékenységet tud folytatni. A termelékenységnek a mindenáron való növelése sokszor a legsúlyosabban veszélyeztet komoly export'érdekeket, ami a népgazdaságnak komoly deviza bevétellel járná. Véleményem szerint azt kell hangsúlyozni, hogy főként közgazdasági eszközökkel kell a gazdasági tevékenységet szabályozni és csak ott szabad adminisztrativ eszközöket alkalmazni, ahol ez elkerülhetetlen. Mindez csak bizonyos fejlődési folyamat eredménye lesz.
