Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/7)

1957-07-10

11 Ezeket a hibákat nem Öncélúan akarjuk elszigetelni, hanem azért, mert ezek a tömegkapcsolat kérdései, még kommunisták sem lettek volna, akik mögéjük álltak volna. Szó sincs arról, hogy az imperi­alisták emberei, hanem azért, mert a hibáik olyan súlyosak és nem is tudtak kellően kommunisták lenni és szembekerültek a saját munkás­mozgalmi múltjukkal, mindazok, akik látták a hibákat, velük együtt akarjuk ezeket a hibákat kijavítani, az, hogy ez nem sikerült, az ő hibáik. Ezek a hibák bennünket a tömegektől szakítottak el, ha ők visszajönnek a párt elszigetelését jelentené a tömegektől. Ha a tömeg meggyőződik arról, hogy a Kádár-kormány, a párt tényleg ki akarja javitani a hibákat, rájönnek, hogy ez a kormány tényleg megérdemlli a támogatásukat. 'Ez a válasz arra, hogy itt elvi kérdés­ről van szó, nem személyi kérdésről. a másik kérdés a párt feloszlatásáról szól. Ez egy súlyos, oppor­tunista hibg, amely az árulással határos. Ahogy kiderült, ők nem egy ilyen MSAmP-t akartak, hanem egy úgynevezett nemzeti szocialista, pártot. Ha a régi vezetés olyan nyilt önkritikát gyakorolt volna, mint a nádár et. november 4-e után, akkor ez nem történt volna. Tulajdonképpen az egész hatalom Nagy Imréék kezébe csúszott át. Itt már pártszerü vezetésről tulajdonképpen nem volt szó és nyilván­való dolog, hogy ez egy adalék ahhoz, hogy Kádár, Apró, Münnich és a többi vezető elvtársak, akik hősi erőfeszítéseket tettek arra, hogy visszaforditsák a szekeret, eljutottak ahhoz a ponthoz, amikor látták, hogy ez teljes képtelenség és látták, hogy ez egy adalék volt. Amikor látták azt, hogy nincs tovább, hogy ők akik mint kommunisták akartak Hagy Imréékkel dolgozni, természetesen változtattak ezen a dolgon. Ez az egyik dolog tehát. Én nem akarok beszélni arról, hogy az mSZMP-nek, mint kommunista pártnak a szervezése megkezdődött, azzal beirták nevüket a magyar munkásmozgalom történetében, A párt feloszlatása nem október 30-Án kezdődött el, hanem a párt felbomlása, felőrlóse előbb kezdődött, amikor elkezdődött a párt­vonalnak a felőrlése, ami. októberben történt egy szügségszerü pont-tevése volt annak, amit már előbb elkezdtek. Az, hogy a hibákat másra hárítsák át, nem kommunista módszer, mert jóval előbb kezdő­dött, ez csak pont volt rá, nem lehet ezt elválasztani a régi párt­vezetés hibáitól. Itt tehát teljesen objektiven kell nézni a dolgo­kat, a történelmi tényeknek megfelelően és akkor teljesen tiszta helyzetet lehet teremteni. Néhány szót azzal kapcsolatosan, ami nálunk történik és részben a kenferendián történt és az SZKP KB-án történt. Szerintem ez nem kiváncsis kodás, hanem sokszor azért, mert érdeklődnek is, hogy nyilván, hogy valami más is van mögötte, ledig ami ott volt, az éppen elég. Sajnos, hozzászokott a párt­tagság ahhoz, hogy minden mögött van valami titokzatosság és ezt nem lehet az egyik napról a másikra megszüntetni. A kérdés függet­lenül ettől a kiváncsiskodástói, nagyjelentőségű. Ahhoz, hogy nálunk a pártegység megindult és előrehaladt, éppen azért, mert a szektáns nézetek felszinre kerültek nyíltan, ugyanez ami a Szovjetunió kommunista pártjában történt. Érakciós csoportosulásba kezdtek a jelenlegi Központi Vezetőség ellen, nem személyi okok miatt, hanem elvi kérdésekben. Arról van szó, hogy helyes-e a XX. Kongresszus irányvonala, vagy sem. Bel és külpolitikában és a többi kommunistá pártokhoz való viszonyában is, ős ezzel nem ér­tettek egyet. Természetesen ennek előzménye is van, hogy szembe­helyezkedtek a nagyjelentőségű határozatokkal amit a KB hozott pl. a szüzföldek megművelésére, ami forradalmi jelentőségű abból a szempontból, hogy elérjék az Amerikában egy főre eső termelési átla­got. Itt tehát erről folyt a vita. S hogy miért nem tudták ezt meg­érteni, ez nem elméleti felkészültségük hiányosságából adódott, ezt nem lehetne mondani.

Next

/
Thumbnails
Contents