Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.19.a/6)
1971-12-08
3 "Az ipy ve.-.e tós/g megvitatta az Sz.B. által, kiadandó felmer* körlevél k'riáH't. A vita alapján azt javasolja azzSz.B.-nek, hogy a kérdőív igy ne kerüljön kiadásra. A működési szabályzatban r”> gzi 'te ttok ellenérzése c'Íjából az óv végéig tartandó osztály, csoport munkaértekezletek a fenti köriévé’! kérdéseit vizsgálják meg ••s az err”J készített je< ;yzőkönyvet 2 példányban a Titkársági Osztálynak küldjék meg" Az Bz.P. a ''felmer” körlevél"-et a Szakszervezeti bizalmiak számára kitöltőére átadta. A Ti.t!•••'rs/g az '.V. ^határozathoz a kérdőívekből megfelel” péld ánysz'ímot - csupor tvezet ”1 szintig11 kiosztott. Az ügyvezetés 'gi határozat végrehajtásáról eddig csak vita folyik, hogy a végrehajtást hogyan kell értelmezni.. A Vállalat dolgozói napi mint nap azzal az igénnyel lépnek fel - sajtó, rádió és televízió vonatkozó tájékoz.tatás'íra is hivatkozva - hogy szerezzünk érvényt az üzemi^demokráciának, hogy a vezetés színvonalét mind den szinten javítsuk’ki és a szükséges szervezeti korrekciókat, ame lyek' az ere im’nyesebb munk ának, munkakapcsolatok sorén a szocialista együttélésnek előfeltétele azt teremtsük meg. Tényez, hogy a vállalatnak nincs v'-leges ügyrendje, szervezete helyenként nem megfelel ”, munkaköri leírások általában nincsenek, különösképpen nincsenek meg vezetői szinteken. A öze!-szervezet nem tudja betölteni azt a feladatzt, amit a SZOT- és a KPVDSz határozatai is előírnak, még kevésbé, amit a napi élet munkaerkölcsi normatívái igényelnek, mert az egyszemélyi gazdas/r.i vezet” i 'szérűi ehhez sem támogatást, sem megértést nem kap. Komiáth et. Király Klára beszámolója igaz, de a tárgyilagossághoz hozzátartozik, hogy ma az SZ.B. felerészében párttagok ülnek, dolgoznak, ha Király etnő által feltett nehézségekkel terhesen. .A nehézségeket a pártszervezet is érzi, fellép ellenük ác. a demokratizmusból igyekszik példát mutatni. A pártdemokráciának érvényt szerzünk, párttaggyűlés elé visszük a problémákat, amelyeket lehet. Amit Király etnő elmondott, nem vonatkozik a vállalat eg 'száré, mert ez a kérdés attól is függ, hogy milyen egy-egy részlegnek a vezetője. Rossz vállalati szellemmel állunk szemben. A vállalat legfelső vezet'séből az sug'rzlk, hogy egy-egy’ kormány-, vagy 3ZOT vagy e,-y 'b ha t ■'rozató/ szükséges rossznak tűnik? Nem veszik komolyan azokatl A pártszervezet módszerei: közvetlen beszélgel 's^az alacsonyabb szinten működő gazdasági vezetőkkel, ezek áltáléiban jól hatnak. Részben a pártszervezet hatására a gazdasági vezetők általában bevonják a tömegszervezeti aktívákat a munkájukba, itt-ott vannak ugyan lyukak, de általában meghallgatják a bizaImiket. Sajnos igaz, hogy a szakszervezet jogaival csak részben élhet, sok harcot viv a vezérigazgatóval. Egyes részlegek több-kevesebb /i// rendszerességgel tartanak termelési tanácskozást, a vállalat vezérigazgatója a kérdéssel nem megfelelő formában foglalkozik. Nekünk kellenne határozottabban fellépnünk. Nike lszct. /Népstadion/ az összevont termelési tanácskozás - a vá llalat heterogén összet tele ellenére sem - egyszer egy évben nem lehet érdektelen, hog^ ha a vállalat összedolgozó! beleláthatnak a problémákba és magukénak érzik azokat. Alapvet” nehézs'gnek azt látja, hogy az üzemi demokrácia nincs meg, szinte érthetetlen számra, hogy ádáz harcot kelljen vívni a vállalat vezérigazgatójával áapvatő kérdésekben.
