Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.19.a/6)
1971-12-08
Tóth János elvtárs a beszámolóhoz fűz kiegészítést a cukoripar vonatkozásában. Az 1971.január 1-1 átszervezés az Iparági Szakszervezeti Tanáos szerepét megváltoztatta az országos vállalati működéshez képest. Az országos vállalati szervezet idején egyszemélyi vezetés érvényesült és ezzel párhuzamosan nagyszerű összhang volt a gazdasági vezetés és az ISZT között. A jelenlegi rendszerben megalakult az igazgató-tanáos* s ebben a szervezetben az ISZT-nek csak tanácskozási joga van, Így az ISZT sok esetben nehezen tud magának érvényt szerezni. Nehezíti a szakszervezet helyzetét még az is, hogy az ISZT és a gyárak között ott van még a megyei szerv is, amely elég nagy mértékben befolyásolja a gyárak munkáját. Beszél a "Dolgozz hibátlanul” rendszer meghonosítása érdekében tett eddigi munkáról,valamint a mozgalom fontosságáról. A dolgozó szemléletét úgy kell alakitani.hogy az saját tevékenységének szigorú bírája legyen. A közösségi szemlélet fokmérője a munka minősége kell,hogy legyen,úgy kell végezni a munkát a közösségben is, mint a háztájiban. E mozgalom a műszaki, szervezési, nevelési és mozgalmi életnek szervesen összefüggő rendszere. Lényeges követelménye a vállalati kollektíva, a gazdasági és társadalmi vezetés teljes összhangja, együttes munkája. Alapelv itt az,hogy a leggazdaságosabb az a munka, amelyet egyszer, de kifogástalanul végeztek el. A mozgalom nem terjedhet rohamos gyorsasággal igényessége folytán, de határozott eredményre vezethet. Vass Ilenrikné elvtársnő véleménye szerint az uj gazdasági mechanizmusban határozottan fejlődik az üzemi demokrácia. Mivel a jelenlegi gazdasági irányzat a gyárak önállóságát erősíti,a dolgozó több beleszólási lehetősége van a közügyekbe. A tapasztalatok szerint élnek is ezzel. Vállalatuk dotációval dolgozik,akadtak olyan problémák,hogy egyes munkákat osak azért vállaltak,hogy a dolgozók foglalkoztatottsága biztosított legyen. Ilyen esetekben nagy szerepe volt a pártnak és szakszervezetnek,ezt a részvételt a gazdasági vezetés igényelte is. Az üzemi demokrácia fejlesztésénél náluk a probléma a középvezetőknél /művezetők/ jelentkezik, szerinte itt hiányzik a politikai fejlettség. Schubert József elvtárs elmondja, hogy vállalatuk 5 telephellyel dolgozik, ez h tény sok szociális és egyéb problémát hoz magával. Törzsgárda tagjaik jól dolgoznak, általában elmondható, hogy a vezetők és dolgozók, valamint a dolgozók egymás közötti viszonya, hangulata jó.Annak ellenére, hogy a törzsgarda tagokat megbecsülik, o ez érződik fizetésükön, nyereségrészesedésükön,mégis az a tapasztalata, hogy kevés az uj szakmunkás, kevés a jelentkező. A közeljövőben ismét uj szakmunkás tanfolyamokat indítanak és törekednek a szakmunkásgárda felfejlesztésére. Náluk az SzB gondosan ügyel a dolgozók jogainak betartására, érdekeinek védelmére. A fölé és alárendeltségről beszél, sokban függ a beosztottak sorsa attól,hogy kinek milyen a főnöke, az hogyan áll ki beosztottjaiért. Véleménye szerint náluk a szocialista demokrácia elvben nagyon jól megvan, a gyakorlatban azonban akad még tennivaló •
