Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1986-01-30
A központi irányelveknek megfelelően az alaptevékenységhez nem tartozó kisebb felújítási munkák végzésére 1933-ban leányvállalatot hoztunk létre. A leányvállalat szakmai összetétele és vállalatunk igényei eltértek egymástól, igy a gazdálkodásban jelentős veszteségek jelentkeztek. Vállalatunk 1935. szeptember 30-ával a leányvállalat megszüntetésére kényszerült, mivel vesztesége a befektetett induló vagyonnal együtt 3,6 millió forintra emelkedett. A központi tervoző szervek az alaptevékenység ellátása érdekében bérlőközösségek létrehozását javasolták. Vállalatunknál 4 bérlőközösség alakult. Ezek lakbér ellenében csak takarítási feladatokat látnak el, igy az eredeti elképzelés várhatóan nem teljesült. A szervezet korszerűsítés megkívánta, hogy azok a feladatok, amelyek a decentrelizált egységekben nagyságuknál és műszaki tartalmuknál fogva nem láthatók el, egy erős szakosított központi karbantartó műhellyel kerüljenek ellátásra. Emellett jelentős feladatunk és egyben lakáspolitikai kérdés a megüresedő lakások helyreállítása, és mielőbbi kiutalása. Ennek érdekében egy önelszámoló bérleraényhelyreállitó egység jött létre, ami ezt a feladatot teljeskörüen ellátja. A megüresedő lakások éves darabszáma 500-600 között mozog, amelyből e szervezet évi 30-90 lakás helyreállítását elvégzi. A megváltozott gazdasági szabályozók szükségessé tették a vállalat belső érdekeltségi rendszerének korszerűsítését is. A Vállalati Érdekeltségi Szabályzat a keresetek növelését megfelelő teljesítményhez kapcsolta, s a vállalat minden egyes dolgozóját az összvállalati érdek, a társadalmi elvárások, a komplex tervben meghatározott feladatok megvalósítására ösztönözte. Az élőmunka hatékonyságának növelése érdekében a vállalat 1935.II.negyedévétől a kirendeltségek karbantartó dolgozóit is bevonta a teljesítménybéres bérformába. Az 1,333. évi átszervezés során a bérleményszolgáltatási és lakóház javítási tevékenységet végző egységek a kirendeltségen belül nem lettek különválasztva, igy az PM, irányelvekben kimondott érdekütköztetésük a vállalati érdekeltségi rendszeren belül működik. Megvalósult azönelszámoló feletti munkák eseten teteles, az 50 ePt számlázással. Szabályozva lett az önelszámoló egységek számoló egységek felé történő információ egységek egymás közötti belső számlázása,50 eFt alatti munkák eseten egyösszegű adatszolgáltatásának, illetve az öneL áramlásának a folyamata. A kirendeltségek jelenleginél nagyobb gazdálkodási szabadsága a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt csak fokozatosan valósítható meg. /Káderfejlesztés, számitógépes fejlesztés kiterjesztése a kirendeltségekre/. Az eddig eltelt időszak tapasztalatai felszinra hozták a központilag kiadott szabályozó rendszer ellentmondásait is. Például ellentmondás áll fent a társadalmi munka növelése ás a vállalati nyereségérdekeltség között. Az uj gazdálkodási rendre való áttérést sok körülmény hátráltatta. Egyes rendeletek késve jelentek meg, a munkateljesítmények számbavételéhez a vállalat nem rendelkezett Építőipari Irányáras árjegyzékkel, amely tételes számlázás elengedhetetlen segédeszköze, és késve jelent meg az egységes Önköltségszámitási Szabályzat, moly a felmerült költségek számbavételéhez szükséges.
