Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1986-01-30
a tervidőszak második felében a versenytárgyalási formában történő vállalatba adással ólt a vállalat^ ezzel oldódtak kapacitásgondjaink. Lehetőség nyílt a határidők betartására, a generál vállalkozói készség, a korszerű technika és minőségi garancia alkalmazására, s a legkedvezőbb árajánlat kiválasztására. Ennek ellenére a szerződéses fegyelem ma még nem kielégítő, jelentős probléma a szerződéses befejezési határidő és a garanciális kötelezettségek késedelmes és hibás teljesítése, a minőségileg kifogásolható munkavégzés. Különösen gondot okozott a társulások és melléküzemági kivitelezők szerződés szegése, amely miatt több alkalommal peres utón kellett érdekeinket érvényesíteni. A fővárosi építőipari vállalatoknál a műszaki problémák miatt sok esetben megegyezéssel vált szükségessé határidő módosítás. Az átfutási idők betartása vállalatunk feladatává vált. Az átfutási idők megállapításánál a normatívák a munka volumene alapján lettek megállapítva, igy sokszor nem tükrözik a felújítás műszaki tartalmát, bonyolultságát. A versenyeztetéshez és az átfutási idők betartására vállalati szabályzat került kidolgozásra. Az ármagatartás tekintetében megállapítható, hogy a szerződéskötéseknél, a költségvetési eljárások során kevesebb probléma merült fel a fővárosi építőipari vállalatoknál, mert árképzésük követte az árrendelkezéseket és vállalati árképzési szabályzat alapján dolgoztak. A kisszervezeteknél az ármagatartás eltérő. Problémát jelentett, hogy az építőipari szolgáltatási és kisipari termelők árait szerették volna alkalmazni. Leggyakoribb viták a bruttó fedezeti százalékoknál, anyagigazgatási költségkulcsoknál, bontott anyag visszatérítésnél, különleges körülmények többletköltségénél adódtak. Műszaki ellenőrzés hatékonysága A VI. ötéves tervben megnövekedett lakóházjavítási feladatok megoldásában fontos szerepe volt a tulajdonosi szemléletnek, a műszaki ellenőrzés javításának. A cél elérése érdekében 1931. márciusában intézkedési tervet adtunk ki. Eredményei a vállalati naturális, pénzügyi takarékosság teljesítésénél már pozitívan mérhető. Értékelhető javulás mutatkozik a műszaki ellenőrök leterheltségénél. Ugyanis korábban 20-25 épület felújítási munkáinak ellenőrzése helyett tervidőszak végére 3-10 épületre korlátozódott feladatuk. A műszaki ellenőrök premizálása még nem megoldott, de anyagi érdekeltséget teremtettünk célfeladat formájában az ellenőrzés minőségének javítása érdekében. Munkaerőhelyzet, bér és anyagellátás a vállalat munkaerő helyzete a VI.ötéves tervben hullámzó volt. Az előző középtávú tervidőszakhoz viszonyítva a fluktuáció csökkenő tendenciát mutat. A fi zikai építőipari munkásoknál a tervidőszak egyik évében sem tudtuk a szükséges szakmai optimumot biztosítani, mert a tetőfedő, bádogos, kőműves, vizszerelő szakmákban a hiány állandó, annak ellenére, hogy az 198J. és 1984. évben a vállalat részére biztosított preferencia eredményeként a fővárosi építőipari vállalatok átlagbér szintjét elértük. /lO.sz. melléklet/ A házhoz beosztott fizikai állományú dolgozók összetételében kedvező változás állt be, mert a tervezett 20 ,í-os részarány helyett 24 / a főfoglalkozásúak aránya.
