Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1986-05-15
Sere elvtárs: A küldöttgyűlésen elhangzott felvetések ellent mondanak a jelentésben leiraknak. A fiatalok felvetésében van jogos, és van olyan is amivel vitatkozni kell,erre volt jó a szekció ülés. A jelen tésben leírtakkal egyetértek, de sajnos az általánosításokba elveszik a konkrétság, igy a feladatok kijelölése is arénáikul! marad. Gergely elvtársa a szóbeli kiegészítésében sem szólt arról, hogy egy-egy iskolára mi a jellemző, a pozitív, vagy a negativ tevékenység, amit a kerület testületével közölni kellett volna. A szekció ülésen felvetették a fiatalok;- jó lenne ha a KISZ tanácsadó tanár kijelölésében az IKEi-nak döntési joga lenne,- IK8 és a pártszervezetek kapcsolata nem megfelelő, laza, a párt nem segiti megfelelően a KISZ munkáját, a pártszervezetekkel a kapcsolat sem jó, nem egyenrangú partnerként veszik a KISZ-t, KISZ nyilvánossága nincs biztosítva. Iskola rádiót csak tanár kezelheti (18. szakmunkásképző)- Az igazgatók sem tekinti egyenrangúnak a KISZ-t- élőbb kapcsolatot kell kialakítani a középiskolák között,- Aa KISZ önállóságának egységes értelmezését el kell érni, egyik iskola: azt csináltok amit akartok, másik iskola: minden lépést diktál. A két ut között kell megtalálni a megfelelő .irányítást, Segiteni kell a diákkörök, mozgalmak létrehozását, olyan akcióprogramokkal, mely a fiatalok részére vonzó, amiket az iskolán belül kell biztosítani. Ezeknek a csoportoknak, körök,nek, egyeleteknek az iskola vezetése legyen a gazdálja és érezzék a fiatalok a velük való törődést. A vezetőségi és testületi ülésekre meg kell hivni a KISZ-t, a Pedagógus KISZ bizottság nem képviselheti a tanulói KISZ szervezetet. Az iskolai életben nem lehet olyan napirend a vezetőségi és testületi üléseken, ami nem a fiatalokkal, diákokkal foglalkozik. Például miért nm lehetne meghivni a tantervi (/tárgyalásokra a KISZ képviselőjét.
