Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1981-10-22
‘ BUDAPESTI .FINOMKÖTÖTTÁRUGYÁR Budapest,1981.október Ikt.sz.XIV./TItk./34 /2-S Készült: 25 pld.-bán Bizalmas! A VÁLLALATI IRÁNYÍTÁS, GYAKORLATI MÓDSZEREI. A. BUDAPESTI FINOM<ÖTÖTTÁRUGYÁRB/iN . A Budapesti Finomkötöttárugyár három budapesti gyár összevonásával létesült 1963-ban. Ezen jogelőd vállalatok között volt a Zuglói Kötöttárugyár, mint az ország legrégibb kötöttárugyára, melyet még 1906-ban alapítottak. A hatvanas évek második felétől a vállalat gyors növekedésnek indult. 1965-ben a Balassagyarmati Kézműipari, majd 1967-ben a Debreceni Kötőüzemet csatolták a vállalathoz. A centralizációval párhuzamosan megindult a nagyarányú vidéki ipartelepités és fejlesztés, a textilipari rekonstnuk' ciós program keretében. Ezen fejlesztési folyamat a hetvenes években tovább folytatódott, és 1978-ban fejeződött be a mátészalkai új gyár és a debreceni gyár rekonstrukciójával. Mindezek folyamataként alakult ki a mai öt gyárból összetevődő nagyvállalat, mely nagyságrendileg 1,1 milliárdos állóeszközeit tekintve jóval meghaladja a 4-800 mill. Ft-os iparági vállalati nagyságrendeket. A kiépitett kapacitások; a teljes kelmegyártási, kikészitési és konfekcionálási vertikumot magúdban foglalják, és lehetővé teszik kör-, sik és síkhurkolt gépi árule előállítását. Az előállított termékek átlagában közepes színvonalúak, 65 %-ban belföldre 33 % -bán szocialista exportra, mintegy 2 %-ban tőkés piacra kerülnek. Ennélfogva nem tartozunk a vezető vállalatokhoz. A folyamatos nagyberuházások mellett nem maradt elég erő a belső szervezési, gazdálkodási és irányítási feladatok megoldására, igy a vállalat önmagához mérten is irányitásilag túlméretezetté vált. I• /A vállalat gazdasági helyzetének ismertetése, az átszervezés, előtt.. és után. A kiépitett kapacitások, mivel alapvetően közepes szinvonalii tömeggyártásra készültek, ezért folyamatos kiegészítő és pótló”' beruházások szükségesek a választéki és minőségi termelés fokozásához, valamint a rákospalotai terület rendezése. Ezt viszont erősen korlátozza az a tény, hogy az 1,1 milliárdos állóeszköz állományt 540 millió Ft hiteltörlesztési kötelezettség terheli. Az állóeszköz állomány hatékony kihasználását tovább gátolja, hogy 46 ,i-os részarányban épületeket tartalmaznak - ez kötőipari vállalatok között a legrosszabb részarány - igen rendhagyó területi elosztásban.
