Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1979-07-19

8-- nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munka feltételei­nek javítására és- továbbra is nagy energiát kell forditanl a jó üzemi légkör megteremtésére. Jelentős szerepe van a gazdálkodásban a norma munkának is. Elmondható, hogy a kerület vállalatai jól haszno­sítják a normát mint a tervezés és mérés alapját és ezzel együtt a bérezésben is felhasználják. Ahol a technológiai adottságok lehetővé teszik, megtalálható a műszaki norma, de 4o-5o %-os arányú a statisztikai és becsült norma. Nincs műszaki norma az EAG-ban, mert a gyors fejlesztés ezt nem teszi lehetővé. A norma je­lentőségét felismerő vállalatok még külső tudományos intézet segítségét is igénybe veszik, pl. FÜTŐBER. A normázottság színvonala a bérezésben is megmutatko­zik, hiszen a teljesitményhez kötött bérrendszer haté­konyabb munkát is takar. Ezt látják a vállalatok is, mert a teljsitményben dolgozók aránya 4o-8o %-ig ter­jed. Különösen magas az ÉLGÉP 83,6 %-os, a FÜTŐBER 78,5 %-os és a Kalapgyár 65,6 %-os aránya. Alacsony viszont a REANÁL-nál 32 %, igaz, hogy a felettes szerv előirása csupán 2o-25 %. A minőségi bérezés még nem nyert teljesen teret, de kisérletek történtek a bevezetésére. Előre lépett e területen a FÜTŐBER és a Kalapgyár. Ez azonban kevés, ennél tovább kell lépni, hiszen ez a jövő útja. VI. Kész letgazdálkodás. A vizsgált vállalatok zöménél az ismert gondok mellett is javult a készletgazdálkodás, /FÜTŐBER, DANUVIA, Ka­lapgyár/ csökkent a felesleges készlet, javult a forgá­si sebesség. Általában ezen vállalatok termelési felfu­tása alatt marad a készletek indokolt növekedése. Pl. a Kalapgyár termelési felfutása 1978-ban 16 %-os, a kész­let 12 %-os volt. ./.

Next

/
Thumbnails
Contents