Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1979-07-19
-6~ A ezállltásoknáj mind mennyiségi, mind minőségi kifogna többször meiül fel. Itt mégis fő gond az, hogy a szocialista országok gazdasági irányítási rendszerének külömbözőségéből adódóan nem tudnak az egyes kooperáló vállalatokkal azonos szintű kapcsolatot biztosítani, mert több szerv bekapcsolására van szükség és ez rontja a kooperáció hatékonyságát. IV. Kapacitás és állóeszköz kihasználás. A vállalatok az egyre szűkülő beruházási lehetőség mellett is terveznek kapacitás növelő beruházást. I- lyen a DANUVIA 94 millió, a Kalapgyár 2o,5 millió export növelő és a REANAL 7o millió Ft-os beruházása. /Több éve folyik./ Azonban ezek mellett azt is látnunk kell, hogy ezen beruházások sem pótolják a technikai színvonal elmaradottságát, hiszen sok még az öreg és teljesen nullára leirt gépi berendezés a vállalatoknál, pl. a Danuviánál 18o,2 millió Ft. a nullára leirt gépállomány az összgép eredeti értékének 44,8 %-a. Természetesen a modern NC gépek is megtalálhatók, de sajnos még nem ez a jellemző. A termelés bővítése megköveteli a vállalatoktól, hogy a meglevő gépeiket minél jobban kihasználják. Azonban ennek legtöbb esetben az objektív okokon túl szubjektív oka is van. Egyszerűen arról van szó, hogy a dolgozók zöme még a jobb kereseti lehetőség mellett Bem kíván a II. illetve a III. műszakban dolgozni. Erre mutat az a tény is, hogy a vállalatoknál alig van, vagy nincs is III. műszak. A fentiek igazolására a Danuvia példája: az átlagos műszakszám 1977. évben l,2o, az 1978. évi 1,22, azaz minimálisan emelkedett, annak ellenére, hogy a műszakpótlékot felemelték. ./.
