Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1977-08-18
6. Néhány példa, amely az anyagban nem szerepel, vagy kevésbé részletezett, de fontosnak ítéljük ezt az információt is. Forgóeszközállomány összességében 59,6 MFi-tal haladta meg a pénzügyileg rendezett szintet /ez a szint 3o5 MFi, jelenlegi állapot pedig 364 í®!/.Készletek. Mig a készlet szint 1976. Június 3o-i állapot 269,5 Md, ez év hasonló időpontjával összehasonlítva 337,8 MFl, mintegy 25,3 %os növekedést állapíthatunk meg. A termelés - értékesítés - készletgazdálkodás összefüggéseit mutatja be a forgási sebesség alakulása is. Az átlagos készletek 19,2 %-os emelkedése mellett az összes árbevétel 5,8 %-kal kevesebb, és igy a tavalyi I. félév 17o napos forgási sebessége az idén 215,3 napra növekedett, vagyis 45 nappal romlott. A létszámtervezés hiányosságaira utalnak a következő számok. Egy év alatt az emelkedés 9 fő volt úgy, hogy Budapesten csökkenés, vidéken emelkedés következett be. /Bp-ten 1977. I. terv 1786 fő. 1977. I. tény 1742 fő - 38 fő. Az ossz vállalati tervhez képest 60 fő hiánnyal zárták a félévet. Súlyos helyzetet teremtett a gépi állóalap hiánya. A közgazdászoktól kapott példa: a modern viszonyok között stermelő professzionális híradástechnikával foglalkozó üzemek évente az állóalapok értékét termelik újra, a BEAG-nál a termelési érték az állóalapok háromszorosát teszik ki, amely sajnos nem a jól szervezett termelő tevékenység eredményére, hanem a technikai háttér hiányosságaira utal. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a vállalati tévéié nység leggyengébb láncszeme a termelés, ahol a vezetők jelenleg is manuálisan, úgynevezett zsebből vezetési módszereket gyakorolnak. A beszélgetések alapján úgy Ítéltük meg, hogy az úgynevezett objektív gazdasági törvényszerű problémák mellett, komolyszubjektiv, belső problémák megoldását is sürgősen célul kell tűznie a vállalat vezetésének. A szubjektív okokra visszavezethető kérdések. legtöbbje elsősorban szervezetlenségből adódnak. Pl: dnincs biztosítva a vállalati fő folyamatok koordinálása, nincs eleven^ élő ügyrend, munkaköri leírás, amely meghatározó a funkciónáló gazdasági egységek, illetve vezetők feladatait. A koncepciók kialakításában és azok képviseletében nincs meg az egység a felső gazdasági vezetők között. Pl: a termelésirányítás, műszaki vonal, pénzügyi koncepciók kérdéseiben. Ebből a helyzetből adódik az,