Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1972-06-02
Az elemző, felmérő és az értékelő napirendeket munkabizottságainkkal, vagy az e célra alakult munkacsoporttal készíttetjük. Munkabizottságaink érezhető segítséget adnak az alapszervezetek munkájához is. Az előkészítés során az al£p-> szervezetek vezetőit megismertetik a téma összefüggéseivel. A Csúcsvezetőségnél az a kialakult gyakorlat, hogy a napirendek tárgyalásán részt vesz a vállalat igazgatója, témától függően a tömegszei'vezetek vezetői. A pártmunka tervezésénél figyelembevettük a csúcs- és alapszervezeti vezetőségek tagjainak egyéni leterheltségét is, ez azonban nem jelenthette a feladatok elodázását. A személyi feltételek különbözősége miatt jelenleg is tapoaatalható eltérés a vezetőségek munkájában. Általában kimutatható az alapszervezeti vezetőségeknél a tervszerűség erősödése. A vezetőségi ülések technikai előkészítése megfelelő. A vezetőségek a munka jobb elvégzése céljából felosztják a tennivalókat, s igy minden vezetőségi tag felelős a rábízott területért, amelyről rendszeresen beszámol testületi ülésen, reszortfelelősi értekezleten és taggyűlésen. Ez feltételezi a vezetőségi tagok együttműködését, s egyben felelősségük növekedését. A munkamegosztás azonban nem azt jelenti,hogy egy-egy reszortte - rületet "bérbe adunk". A .kollektív yezetég érvényesülése a döntések kialakításában. A Csúcsvezetőség döntéseiben megfelelően érvényesült, munkánkban sok segitséget adott - a felsőbb szerveink által biztosított - döntési jogkör, A Csúcsvezetőség tagjai mindenre kitoi’jedő információval rendelkeznek, ebből néha uz következik, hogy a döntést igénylő kérdésben nemcsak az azzal szóró - ean öaszefüggő ismereteket veszik figyelembe. A testületek tagjai között a döntés előfeltételei biztosítottak, felkészültségükből adódóan azonban aránytalanul oszlik meg az ebben vállalt felelősségük. A Pártcsúcs vezetőség vitáiban többször feszültséget okozott a témák értelmezésének különbözősége, az esetenkénti felkészületlenség, rögtönzés és soraatizálás. Csúcs- és alapszervezeti vezetőségi üléseinken, do különösen a taggyűléseken tapasztaltuk, hogy a szükséges döntőseket a titkár veti fel, s a tagok "mintegy kötelességszerüen" azonosítják véleményüket. A Csúcs- éa alapszervezeti vezetőségek összetétele lehetőséget ad a testületi tagok tájékoztatásának differenciálására. Ennek a gyakorlatnak természetesen nem gyengíteni, hanem erősíteni kell a helyes információszint kialakítását.
