Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1970-04-10

6 Csán,yi elv társnő: Sokat markol a jelentés és ezért keveset fog, néhány kérdés­sel kellett volna kerületi szinten foglalkozni, viszont egy nehézséggel szembetaláltuk magunkat. A politikai és közgaz­dasági tudat vizsgálata nagyon bonyolult. Elég nehéz egy ilyen kérdéshez hozzányúlni. Ma valahogy ott tartunk, hogy a reform főbb közgazdasági irányelveit már a dolgozók szint­jén is kezdik megérteni. A szemlélet azonban sokszor ütkö­zik a megvalósulás módjával. Azt kellene összehozni, hogy miben lehetne továbbmenni, magát a közgazdasági agitációt nem lehet elválasztani a propagandától, ezt együtt kell csinálni. A propagandán van a hangsúly, ennek járuléka az agitativ oldal. Azok tudtak jól agitálni, akik, megértették, az érdek egy visszahuzóés örökösen ható tényező a tudat viszonyára. A különböző érdekeltségű rétegek másként állnak ehhez a kérdéshez, meg kellene nézni, hogy kik agitálhatnak érdemé­ben ezek mellett a kérdések mellett, egyrészt, hogy megér''”'' se mit agitál, a másik, hogy teljes mértékig szivvel agi­táljon, itt a vezetők különböző rétegén a sor. Ha egy veze­tő áll a dolgozók elé egy-egv kérdés megmagyarázására, akkor megnől a dolgozók érdeklődésé és sokan résztvesznek a meg­beszélésen. Teljes mértékig egyetért Rózsavölgyi elvtárs által elmon­dottakkal, azért mégis, amit jól sikerül megoldani az üzem­ben, az mellett jobban ki kellene állni, itt a gazdasági, a műszaki, a politikai kérdésekhez jól értő funkcionáriu­sok munkája kerül előtérbe. Nem biztos, hogy jó az a mód­szer, hogy az agit-prop. titkárokon keresztül akarjuk fel­készíteni a vezetőket. Ezen a területen előbbre kellene menni. Nagyjából mindenki elfogadja, hogy az érdekviszonyok kell hogy érvényesüljenek. Az érdekviszonyok differenciált értel­mezésével továbbra is probléma van. Az egyenlősdi más a vezetőknél és más a munkásoknál. Probléma van a nők helyze­ténél is, kevesebbet keresnek, mint a férfiak az azonos mun­katerületeken. Bizonyos bért elért munkásoknál visszalépni nem lehet, viszont más munkásoknál éppen ezért nem lehet elő­relépni. a reális követeléseket ne soroljuk be egy torz szemlélet keretébe. Az anyag 5. oldalán van szó a túlzott anyagiasság kérdésé­ről. A köztudatban az érdek az anyagi érdekre szükül le, ma még egyéb társadalmi, szociális, kulturális érdekeket nem számoljuk, még a vezetők szemlélete is ilyen, szűkén a megkapott javadalmazások értelmezésére korlátozódnak. Ha létrehoznánk egy tanulmányozó csoportot, akkor ne első­sorban azt vizsgáljuk, hogy pl. milyen a tömegszervek koor­dinációs tevékenysége, hanem egy réteg politikai tudatát, életüket. Itt mégis csak arról van szó, ha azt vizsgáljuk, hogy az emberek tudata milyen, akkor kénytelenek vagyunk az okokat is nézni. Másként néz ki a vezetők körében a köz­gazdaság! politikai tudat és másként néz ki a dolgozók köré­ben a közgazdasági politikai tudat. Az élőszó agitáció és az arra való felkészítés módszerei minőségi változásokon mentek át

Next

/
Thumbnails
Contents