Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1970-01-03
14 ietjánszky elv társnő: En az együttműködés és a kialakult viszony problémáinak kezdetét a nagyvállalat kialakítására teszem, összekapcsolva a vállalati önállósággal, a megnövekedett hatáskörrel. Az elvtársak is azt mondták, hogy akkor jÖ az együttműködés, ha megfelelően jó a tájékoztatás is. Én a legnagyobb hibát abban látom, hogy ezek a tájékoztató jellegű megbeszélések elmaradtak az utóbbi időben, - bár korábban is elég ritkán voltak. Ezt én magam is többször elmondtam Bárány elv társnak. Ő meg azt mondta, hogy résztveszünk az osztályvezetői értekezleten, mindért hallunk, és a véleményünket elmondhatjuk. Én azonban nem tartom ezt a szűk körű tájékoztatók helyett megfelelőnek. Számtalanszor voltunk olyan helyzetben, hogy ha ott elmondjuk rögtön a véleményünket, akkor a Bárány elvtárs tekintélyét romboljuk. Ha rendszeres lett volna a pártvezetpséggel, Bárány elvtárssal és a szakszervezeti vezetőséggel a tanácskozás, akkor nagyon sok vita, félreértés elkerülhető lett volna. Ezért feltétlenül szükséges lenne ezt a jövőben rendszeressé tenni. A tájékoztatás hiánya módfelett befolyásolja az üzemi demokrácia rendszerét is. Mert hogyan tájékoztassa, befolyásolja az üzem dolgozóit, ha nincs tisztában a pártszervezet, vagy a szakszervezet a gazdasági vezetés céljaival? Most is azt mondom,hogy jó lenne, ha megértenék az igazgató elvtársak, hogy a szakszervezet az érdekvédelmi szerv is és az igazgató mellé van állítva. Ha figyelembe vennék véleméhyét, akkor nem. menne ki olyan rendelkezés, mint pl. hogy a szabad szombatokat vették igénybe a két ünnep közötti munkanapok ledolgozására, - amire megkaptuk, hogy ez törvénytelen volt. Itt is egy kis kono^ságot tapasztalunk a Bárány elvtárs részéről, mert a Munka Törvénykönyvével ellentétes ez a munkarend, amit 1969-ben meg akart valósítani, azt a kollektív szerződés előkészítésénél meg is mondtuk. A kollektív szerződés megkötése ténylegesen azért húzódott el, mert nagyon so]£ vita volt a változó munkarend miatt. S az 1968-as és a mostani, két évesnél is volt olyan érzésünk, hogy egy kicsit a szakszervezet feladatának tekintik, s nem tekintik ugyanakkor a saját feladatuknak is. Bár meg kell mondani, hogy jobb volt az együttműködés, mint az 1968-as szerződés megkötésénél. De ugyanakkor azt is meg kel/mondani, hogy márciusbán csak a kollektív szerződés tervezete volt meg, s jó lett volna, ma már februárban elkészült volna. Emellett már csak a jóváhagyás után tudtuk a dolgozókkal megvitatni, aminek következtében csak május 15-én tudtuk velük aláíratni. S itt megjegyezném, hogy a hatáskör gyakorlása nem egy személynek, hanem a testületnek a joga. Még egyszer: a tájékoztatás hiánya zavarja az együttműködést, sérti az üzemi demokráciát és gátolja a tevékenységet. Az anyag itt foglalkozik azzal, hogy a VSZT titkár a párttitkár mellett van. Ez azért van, mert több a koordináció, tehát közvetlenebb módon tudom a Béres elvtársnőt tájékoztatni és viszont. Kölcsönös a tájékoztatás. Ha Bárány elvtárs is igy tenne, nyilván az egész dolog másként nézne ki. Én hozzáteszem mindehhez, hogy én a Béres elvtársnő részéről Bárány elvtárs személyével kapcsolatos kifogást soha nem hallottam. Ugyanakkor Bárány elvtárs részéről még igen. Hát ez nagyon megrontja a viszonyt.
