Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1969-06-05

- 5 -Vállalati igazgatónál mondjuk a két év eldönti, hogy jó-e, vagy sem. De az osztályvezetőnél már nem mondanám azt, hogy nézzük meg két év múltán, jó-e, vagy sem, mert akkor becsukhatnánk a vállalatot.

Ami a minősítéseket illeti, már az önmagában, hogy a tervet tudjuk hozni, s ez az idén is biztosított legyen, rengeteget kell foglalkozni az emberekkel, - s itt már hátra lehet az, hogy rögzítsük. Azt mi már sorravettűk,hogy ki milyen szakmai, ki politikai, stb. iskolára menjen, de még nem rögzítettük. A minősítések készítésénél véleményem szerint arra kell nagyobb figyelmet fordítani, hogy megnézni: hogy csinálja, milyen módszerrel vezet, kielégiti-e az üzem, az adott munkahely, az uj gazdasági mechanizmusból adódó követelményeket. Ma az apparátus módszertani nevelésére, irányítására több energiát kell fordítani, mint eddig.

Takács elvtársi

Azt kellene itt tulajdonképpennézni, hogy hol tartunk. Mindén időszak gazdasági és politikai feladatait kádermunkával is meg kell támasztani. A feladatok végrehajtásához a megfelelő embereket is ki kell választani, elő kell készíteni. Ez a Pol.Biz. határozat összegezte az állásfoglalásokat, elveket, s nagyon helyesen fogalmazta meg azokat a dolgokat, amik a kádermunkából hiányoztak. Szeintem ezeknek a feladatoknak a megoldása hosszabb ideig fog tartani, mint ahogy a határozat megjelenésekor azt elképzeltük. Van aki a politikai, van aki a szakmai és ahogy én látom, többségében a vezetőkészség követelményének nem felel meg. Ahogy már többször elmondtam, a politikai követelményeknél a közgazdasági, számviteli vonalon dolgozóknál vannak problémák, mert addig, amig más műszaki, gazdasági területre sok munkást képeztünk ki, erre a területre alig jutott valaki. Ezekkel szemben - s itt főosztályvezetőkről van szó, - megfogalmazni a politikai követelményt és betartatni olyan szigorral még nem lehet, - amit majd egyszer azért nyilván el kell,érni. Ezeket az embereket egyszerűen nem tudnánk hová tenni. Átmenetileg meg kell alkudni. Van akinél el lehet érni változást, és van akinél nyilván nem fogunk elérni változást. Ezt azért tudjuk. Nyilván megfelelő utánpótlás biztosításával majd fel kell váltani őket.

A politikai követelménynél azt mondanám, hogy sajnos, művezetőinktől felfelé úgy tekintik ezt a dolgot, amire egyébként mi szoktattuk rá, hogy kell a túlóra, elrendeli a munkásnak, de azt mondja a pártszervezetnek,hogy”Te győzd meg róla”. Sok esetben a politikai feladatoknál úgy néznek ránk,hogy mi köze van neki ehhez? Nem érti meg, hogy ezek a dolgok az ő funkciójához tartoznak. Nagyon sokmindent kell nekünk ezen a vonalon még tenni, mert véleményem szerint a reform sikere, megvalósitása azért ettől a vonaltól is függ. Az uj gazdasági mechanizmusban a gazdasági vezetők szerepe akarva, akaratlanul nagyobb, s az derül ki az anyagból is, hogy ennek a követelménynek nem tesznek eleget. Nagyon sokat kell még dolgozni, nevelgetni, vitatkozni, s biztos, még leváltani is addig, amig nem tesznek eleget ennek a követelmények.

Ami az iskolai végzettséget illeti, azzal értek egyet, hogy önmagában az iskolai végzettség még nem dönti el, hogy egy ember egy funkcióra megfelel-e. Ez a papir fetisizálása lenne, ha ehhez mindenképpen ragaszkodnánk. De azt természetesen elismerem, hogy csak kivételes esetekben lehet az iskolai végzettségtől