Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1969-03-14
- 9 -Ami az anyagi ellátottságot illeti, jelenleg is lehet bizonyos szervezésekkel is javitani. Kapcsolódnék az elvtárshoz, aki az üzemegészségügy kérdésével foglalkozott. Az üzemegészségügy kérdésénél felvetették, hogy ez egy párhuzamos és felesleges párhuzamos intézmény, miért szükséges az üzemekben egészségügyi szolgálatot fenntartani, nem lenne-e jobb ezt az erőt inkább a körzeti hálózatba irányítani? Az emberek általában nem szeretnek gyakran feleslegesen orvoshoz menni. De ha pl. a körzeti orvostól nem kapja meg a megfelelő ellátást, elmegy a rendelő intézetbe. Ha tehát az üzemorvosnál megkapja a megfelelő ellátást, akkor szintén nem megy tovább. Ezért ha az üzemegészségügyi ellátás jó, nagyon nagy mértékben tudja tehermentesíteni a körzeti és a rendelő intézetek munkáját, enyhíteni zsúfoltságát. Természetesen az az előfeltétele, hogy az üzemegészségügyi ellátás szubjektív feltételeit kell biztosítani, hogy szakmai, politikai szempontból megfelelően lássák el itt a feladatot. A másik, amit megfigyeltem, hogy probléma, ez az arányosítás kérdése. Budapesten 2500 beteg is esik egy orvosra, pedig a gyermekorvosi ellátás még ezen felül van. Olyan javaslatot tervezünk, hogy ahol qz orvos nincs kinevezve, hanem helyettesit, stb. ezeket próbáljuk legalizálni. Persze, ennek megvan a pénzügyi kihatása is. A kórházi továbbfejlesztés a következő 5 éves tervben kell, hogy szerepeljen a Főv.Tanács tervében, véleményem szerint . Szó esett arról,hogy részben nagyon sokan vannak a rendeléseken, de ugyanakkor részben vannak üres órák. Itt is felmerül a betegirányitás kérdése, - s az orvos részéről is. Ugyanis az orvostól is függ az, hogy mikor irányítja vissza kezelésre, rendelésre,stb. Ezzel ő maga is tudná ezt a zsúfoltságot valamelyest csökkenteni. Jóleső érzés volt hallgatni,hogy sok panasz nincs. Amik fennállnak, azo^ objektív helyzetből adódó panaszok,a zsúfoltság, a nagy forgalom, stb. Az egészségügyi ellátást tekintve nem merült fel panasz. De ha már itt tartunk, mégis rátérnék az etikai helyzetre. Elég ellentmondásos vélemények hangzottak el az etikával kapcsolatban. Csatlakozom ahhoz, hogy nagyon leszűkítjük az anyagi oldalára, s talán nem kellene erre leszűkíteni. Olyan értelemben, hogy van orvos-etika, s az anyagi oldal is ahhoz tartozik. Itt a lényeges az, hogy az adott orvos az adott beteg érdekében tesz-e eleget, vagy nem tesz eleget. S itt merül fel a kerületi egészségügyi osztály ellenőrző szerepe és a területi vezető kórház ellenőrző szerepe is. A betegeknek nem mindegy,hogy pl. a kórházba bekerülése után mennyi időre vizsgálják meg, hogyan foglalkoznak vele, stb. S itt vetődik fel ezeknek a kérdéseknek a határozott ellenőrzése. Ilyenformán tudnánk a jelenlegi etikai helyzeten segiteni. A betegek kulturált ellátása alatt én azt értem, hogyan foglalkoznak a betegekkel, mert ez az etika mindkét oldalának javulását véleményem szerint nagyon elősegitheti. Nagyon sok szó hangzott el az objektív feltételekről. Mi erre való hivatkozással nem lehetünk elnézőek, mert azt kell tekinteni, hogy az adott objektiv körülmények között a lehető legjobbat adjuk. Mi gyakran felmentjük magunkat bizonyos objektiv dolgokra való hivatkozással. Azt mondta az elvtársnő, hogy kevesebb munkás és paraszt gyereket vesznek fel az orvosi egyetemre. Itt azért helyesbitenem kell, mert $2 %-ban nyertek felvételt a munkás és paraszt szülők gyermekei, s hogy csak ennyi, ennek oka az, hogy hihetetlenül kevesen jelentkeztek. Természetesen, akik nem feleltek meg, azok nem lettek felvégre. \0
