Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1969-02-14
12 «KÍ1 pártpolitikai Kérdésekben megfelelően informálva. Van olyan, hogy hangulat^elentést kell adni, azt nézik a pártszervezetek, hogy a kerület felé határidőre beküldjék, a nem azt, hogy ez eszköz ahhoz, hogy a pártmunkájukat, a politikai nevelő munkájukat hogyan alakitgákj nem úgy, hogy erről számot adnának és meghatároznák, hogy nekik ebből milyen feladataik vannak. De lehetne a párttagság tájékozódásával olyat is, hogy amikor a párttagság oktatását nézikr a számszerüséget értékelik és kevésbé azt hogy mi az az elméleti-ideológiai kérdés, amit a párttagság nem ért, - ezt tisztáznák. Azt lehetne következtetésként levonni, hogy a fejlődés ellenére is azokat a lehetőségeket, formákat, nem eléggé használtuk ki, amik adva Vannak. Úgy látom, mint minden feladatnak, egy folyamatnak kell lenni, a mindennapi munkában kell érvényesíteni. Ez hangot kapott a megtartott apparátus-értekezleten is. Persze, nem jelenti mindez, hogy a mininnapi munkájuk során az alapszervezeteket ne segítsük és ne támogassuk ilyen irányú tevékenységüket. Rózsavölgyi elvtárs; Elhahgzott, hogy a kétfrontos harc nincs benne, ez igy valóban mezősével a párttagság részéről, ez benne van, s mi ez, ha nem az? Elhangzott egy kritikai megjegyzés, hogy főként revizionista nézetek $iatt, - ezt Írjuk, - amikor megszoktuk, hogy kétfrontos harc. Ennek leirása szándékos volt, mert úgy éreztük, hogy igen komoly mértékben erősödik a revizionizmus és ennek tendenciái, és ezeknek a hatása környezetileg érint bennünket jobban, mint a kínai dolog. Vagy itt van pl. hogy a frakciót sokan úgy képzelik, hogy egy nagyon hasznos vitát lehetne kialakítani ennek révén, s belemennének abba, hogy a frakcióval a pártot is szét lehetne zúzni. Véleményem szerint a szektás, dogmatikus dolgok elleni harc fenntartása mellett ez ellen is határozottan vegyük fel a harcot. Vagy a demokratikus centralizmus: a J-ik oldalon írom, hogy a jogok a demokrácia szempontjából nem párosulnál: a kötelességekkel. A 6-ik oldalon ezt a személyi felelősség elvéhez Kapcsoljuk. Ha azt mondjuk, hogy a legalapvetőbb probléma és a hdbározatban visszatérünk, akkor ez csak a demokratikus centralizmus^ megfogalmazása. Ennek a pártdemokráciának a keretei ma megvannak. Nincs ebben ma olyan helyzet, hogy különösen tragikus vonásai lennének. A továbbfejlesztés, ..a további erősítés problémája vetődik fel. Ebben is ideológiailag kellene felfigyelni, hogy valami változott külső befolyásra a párttagságunknál, másrészt munkamódszertani problémák vannak. A következő dolog: az anyagban azt Írjuk,hogy objektívabb. Ezzel elismeri,hogy mindenütt objektíve szükségszerü, de van ahol még inkább szükség van rá. Véleményem szerint minél kisebb pártszervezethez megyünk, - tisztelet a kivételnek, - a pártszervezet demokratiuus módszerei annál halványabbak, kinél inkább decentralizált pártszervezetnél vagyunk, a pártszervezet demokratikus, tartalmi vonatkozásai egyre jobban élnek. A vezetők a kisebb pártszervezetben jobban át tudják tekinteni a dolgokat, jobban ismerik a véleményeket és éppen ezért kevésbé támaszkodnak a párttagságra. A nagyobb pártszervezetnél jobban érzi szükségességét annak, hogy a széles párttagságra^ támaszkodjon és hozza fel a véleményüket. Ha ismeri a véleményüket - mint a kicsiknél, - akkor nem kell hoc-v a i
