Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-11-23
- 4 -Az említett példát nem azért mondtam el, mintha a korábbi gazdasági igazgató nem értett volna egyet a Pol.Biz. határozatával, egyszerűen elkerülte a figyelmet és ebből következett be a probléma. Azt is mutatja ez a példa, hogy nem erősödött még meg ez a határozat a gazdasági vezetők tudatában. Rózsavölgyi elv társ: Azzal szeretném kezdeni, hogy az 1001-es rendelet 1968-ban született, ezért véleményem szerint nekünk messzemenő következtetéseket még nem szabad levonni. Úgy lehetne fogalmazni, hogy vannak jelenségek, pozitívak és negatívak, és a határozat végrehajtását még sokat kell dolgozni. Talán azt meg lehet jegyezni, de úgy érzem, mintha a Pol.Biz. és a 1001-es rende/jíílet végrehajtásának száLleme szempontjából a dolgok természete folytán is a pártszervezetek előbbre tartanának, mint a gazdasági vezetés. Tehát jobban értik a szellemét és alkalmazásában közelebb állnak ahhoz, amit a Pol.Biz. kimond. Ebből következik, hogy fordítsuk jóbban a gazdasági vezetés figyelmét az állami személyzeti munkára. A másik dolog: azt is véleményem szerint világosan kellene látnunk, '*** hogy azért ezekben a kérdésekben nekünk .már vannak tapasztalataink. A nekünk alatt értem a párt- és a gazdasági vezetést is. A Pol.Biz. határozat olyasmiből indul ki, hogy a társadalmi változás is bekövetkezett és a modell-változás is és ennek vannak a személyzeti vonalon is konzekvenciái. Úgy érzem, hogy ennek magyarázata is kell,hogy jobban domináljon: értsék az emberek is, hogy miért került ez jobban előtérbe. A harmadik, hogy a gyári VB megbízásából én terjesztettem elő egy anyagot, hogy a vállalatnál milyen problémák merülnek fel. Egy dolgot jegyeznék meg, amiben megállapódtünk, ami kijött: a gazdasági vezetésben minden különösebb probléma nélkül mondják egymásnak, hogy eredj és tanulj, képezd magad szakmai vonalon. Nagyon érdekes az a tapasztalat, hogy nagyon ritka az, amikor olyan határozat van az illető felé, hogy képezd magad politikailag. Ez nyilván a gondolkodás módját is befolyásolja, másrészt az is fontos, hogy tudatosan el kell látni társadalmi munkával őket. Véleményem szerint ugyanolyan természetesnek kell lenni, ha azt mondjuk, hogy képezze magátx politikailag, mintha azt mondjuk, hogy képezze magát szakmailag. Őszintén szólva félünk is ezt mondani, ezért nem vált gyakorlattá. S ha mi így foglalkozunk vele, akkor ennek a következménye, hogy ő maga is igy foglalkozik az apparátusával. Ha azt megszokja, hogy igényként vele szemben fennáll, altkor ő is a saját emberei felé ilyen igénnyel lép fel. Tehát formálásuk, nevelésük nemcsak abban áll» hogy gazdasági utasításokat adunk számára éa azt jól hajtsa végre, - ez is van persze, - de emellett még az van, hogy az ő rendszer iránti érzésüket is erősiti, ha azt látják, hogy politikai követelményeket is támasztunk velük szemben. Mert úgy látom,hogy a vezető beosztású dolgozók zöménél nem a szakmai tudás, vagy a politikai megbízhatóság kérdése merül fel, hanem sokkal inkább a vezetés kérdése. Nagyon fontos dolognak tartom a gazdasági vezetők társadalmi fejlődését, politikai képzését, mert enélkül hiába követeljük tőlük, hogy tartsák be az 1001-es rendeletet. Befejezve még egy dolgot: Kikillai elvtárshoz csatlakozva, - mernék Bgy kicsit általánosítani. Nagyon sok helyen vannak olyan emberek, akik valaha ilyen, vagy olyan beosztásban dolgoztak és csak azérfe, mert valaha vezetők voltak, igénybevételük csekély, a fizetésük a jelenlegi munkakörülményeikhez viszonyítva rendkívül torz, magas, - s nagyon sok esetben sérti a vállalati kollektíva Önérzetét. Nem 5
