Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1968-10-18

Én úgy érzem, ez a beszélgetés hasznos, mert sok gondolat vető­dik fel. Tovább is foglalkozunk vele, s ha egységesen küszöböl­jük ki a gátló tényezőket, amik ezt befolyásolják, akkor jó eredményeket érünk el. Tóth elvtárs: Az egész anyagban nem esik szó a KISZ-szervezet tevékenységéről, hogyan, milyen körülmények között van lehetősége a szavát hallat­ni. Pedig, ha jól tudom, az egyik legnagyobb létszámú KISZ-szerve­zet van ott a Telefongyárban. Takács elvtárs: Az anyag végén leirtunk néhány dolgot. A tulajdonképpeni problé­máinkat az üzemi demokráciát illetően itt említettük ineg. Mind­ezek ellenére a telefongyári üzemi demokráciában rendkívül sok formális vonást találhatunk, azon oknál fogva, hogy egy sor elmé­leti kérdés nincs tisztázva ezzel összefüggésben. Mi megvitattuk a szociálpolitikai irányelveket, résztvett rajta a Telefongyár dolgozóinak szinte teljes egésze, kb. 240 ember szólt hozzá. Úgy tapasztaltuk, hogy ahol a nők voltak többségben, ott inkább az óvodák kérdéséhez szóltak hozzá, a férfiakat pl. ez egyál­talán nem édekelte, ők inkább a sport kérdéséhez, stb. szóltak hozzá. Ezzel csak azt akarom illusztrálni,- volt egy megjegy­zés, hogy tulajdonosi szemlélet, - hogy mindaddig, amig alapos, jó üzemi demokráciát nem tudunk kifejleszteni, addig ez nehezen várható. Előfordul, hogy éveken keresztül mondja egy-egy dolgozó, hogy mit kér,és vagy mit javasol és nincs semmi eredménye. Pedig nagyon lé­nyeges dolog az, hogy mennyire tudjuk megnyerni az embereket, hogy mennyiie tudjuk elérni, hogy a magáénak érezze az üzemet. Kincses elvtárs már beszélt róla és úgy érzem, egy nagyon lényeges dolog a hatáskörök leadása. A vállalatok egyrészében ilyen közgaz­dasági szabályzók utján irányítják. Ezeknek az a feladata, hogy a népgazdaság érdekeit a vállalatok érdekeivé is tegye, mert ha ezt nem érjük el, akkor véleményem szerint azok a szabályzók nem érik el a céljukat. Ez az ujitási mozgalomra is vonatkozik. Sok ilydn van, hogy hiába beszélünk mi arról, hogy a létszám emelkedik, azért nem jönnek a termelési mutatók, s ezt annak tudják be, hogy rossz a bérgazdálkodás. Én nem azt mondom, hogy a bérgazdálkodás rossz, de, hogy köze van ho^zá, ez biztos. Ezért valami van a szabályzók­ban is. Ezek a szabályzók többségében jók, jól orientálják a válla­latot a népgazdaság érdekeinek megvalósításában. T.i. a vállalaton belül nem igy van. Mi keretekkel irányítunk a vállalaton belül. Adunk egy keretet és rábizzuk, hogy hová forditja. Ismeretes, hogy aki sokat kap az elkölti, aki keveset kap, az kiabál. Kelle­ne egy olyan szubjektív rátetás, amivel ösztönözni lehet arra, hogy gazdálkodjon. Ahhoz, hogy maga gazdálkodjon, ahhoz mindent ismer­nie kellene, ezt nem is lehet mindig megvalósítani. Ezért van vita azon, hogy milyen mértékű legyen ez az önelszámolás. Mi már számo­lunk egy-két év óta. Úgy látom pillanatnyilag a Telefongyáron belül az üzemi demokrácia esetében ezen múlik. Ezzel lehet javitani. Ennek egyelőre még a feltételei nincsenek meg. Ennek az feltétel­nek a megteremtésével,ez majd kialakul. Persze, ehhez át kell szervezni az egész ügyvitelt, stb. s ehhez idő kell.

Next

/
Thumbnails
Contents