Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-10-18
Én úgy érzem, ez a beszélgetés hasznos, mert sok gondolat vetődik fel. Tovább is foglalkozunk vele, s ha egységesen küszöböljük ki a gátló tényezőket, amik ezt befolyásolják, akkor jó eredményeket érünk el. Tóth elvtárs: Az egész anyagban nem esik szó a KISZ-szervezet tevékenységéről, hogyan, milyen körülmények között van lehetősége a szavát hallatni. Pedig, ha jól tudom, az egyik legnagyobb létszámú KISZ-szervezet van ott a Telefongyárban. Takács elvtárs: Az anyag végén leirtunk néhány dolgot. A tulajdonképpeni problémáinkat az üzemi demokráciát illetően itt említettük ineg. Mindezek ellenére a telefongyári üzemi demokráciában rendkívül sok formális vonást találhatunk, azon oknál fogva, hogy egy sor elméleti kérdés nincs tisztázva ezzel összefüggésben. Mi megvitattuk a szociálpolitikai irányelveket, résztvett rajta a Telefongyár dolgozóinak szinte teljes egésze, kb. 240 ember szólt hozzá. Úgy tapasztaltuk, hogy ahol a nők voltak többségben, ott inkább az óvodák kérdéséhez szóltak hozzá, a férfiakat pl. ez egyáltalán nem édekelte, ők inkább a sport kérdéséhez, stb. szóltak hozzá. Ezzel csak azt akarom illusztrálni,- volt egy megjegyzés, hogy tulajdonosi szemlélet, - hogy mindaddig, amig alapos, jó üzemi demokráciát nem tudunk kifejleszteni, addig ez nehezen várható. Előfordul, hogy éveken keresztül mondja egy-egy dolgozó, hogy mit kér,és vagy mit javasol és nincs semmi eredménye. Pedig nagyon lényeges dolog az, hogy mennyire tudjuk megnyerni az embereket, hogy mennyiie tudjuk elérni, hogy a magáénak érezze az üzemet. Kincses elvtárs már beszélt róla és úgy érzem, egy nagyon lényeges dolog a hatáskörök leadása. A vállalatok egyrészében ilyen közgazdasági szabályzók utján irányítják. Ezeknek az a feladata, hogy a népgazdaság érdekeit a vállalatok érdekeivé is tegye, mert ha ezt nem érjük el, akkor véleményem szerint azok a szabályzók nem érik el a céljukat. Ez az ujitási mozgalomra is vonatkozik. Sok ilydn van, hogy hiába beszélünk mi arról, hogy a létszám emelkedik, azért nem jönnek a termelési mutatók, s ezt annak tudják be, hogy rossz a bérgazdálkodás. Én nem azt mondom, hogy a bérgazdálkodás rossz, de, hogy köze van ho^zá, ez biztos. Ezért valami van a szabályzókban is. Ezek a szabályzók többségében jók, jól orientálják a vállalatot a népgazdaság érdekeinek megvalósításában. T.i. a vállalaton belül nem igy van. Mi keretekkel irányítunk a vállalaton belül. Adunk egy keretet és rábizzuk, hogy hová forditja. Ismeretes, hogy aki sokat kap az elkölti, aki keveset kap, az kiabál. Kellene egy olyan szubjektív rátetás, amivel ösztönözni lehet arra, hogy gazdálkodjon. Ahhoz, hogy maga gazdálkodjon, ahhoz mindent ismernie kellene, ezt nem is lehet mindig megvalósítani. Ezért van vita azon, hogy milyen mértékű legyen ez az önelszámolás. Mi már számolunk egy-két év óta. Úgy látom pillanatnyilag a Telefongyáron belül az üzemi demokrácia esetében ezen múlik. Ezzel lehet javitani. Ennek egyelőre még a feltételei nincsenek meg. Ennek az feltételnek a megteremtésével,ez majd kialakul. Persze, ehhez át kell szervezni az egész ügyvitelt, stb. s ehhez idő kell.
