Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1968-09-06

- 3 -II. napirend:

Sinay elvtárs szóbeli kiegészítése:

A Jelentésben szerepel, hogy az igazgató elvtárs tájékoztatást adymajd a minősítettekkel beszélgetéseket is folytatott le a kormányrendeletről és a végrehajtási utasításról. Közel 80 fővel történt ez a rövid beszélgetés.

A 4.oldal 2.bekezdés második része úgy érzem, egy kicsit nem pontos a megfogalmazást illetően, ügy néz ki, hogy akár kiemelés, akár leváltás szempontjából ha valaki szóbakerül, minden esetben megbeszéli azt Orth elvtárssal és utána kerül az igazgatói tanács elé döntésre. A jelentésből úgy néz ki, mintha kizárólag csak az igazgatói tanács döntene felette.

Kérdéseket Rózsavölgyi, Kikillai, Asztalos, Virág, Takács, Szapuné elvtársát tettek, amelyekre Sinay elvtárs válaszol.

Észrevételek, javaslatok:

Rózsavölgyi elvtárs-Magáról az anyagról annyit, hogy úgy érzem, a Pol.Biz. határozatának végrehajtása - bár nem problémamentesen, - de alapvetően megtörténik. Azt lehet mondani, hogy a kérdés egyik jelentős része a helyére került és ennek megvalósitása során nyilván merülnek fel problémák. De úgy érzem, ami alapvető feladatként merül fel, azt a pártszervezetek csinálják.

Ami a szemléletek kérdését illeti, véleményem szerint először ezzel kell foglalkozni. Nem értek egyet azzal a fogalmazással, hogy a gazdasági vezető minősítsen, amikor a párttag megjelenik. A birálat lehetősége megvan, de az másik kérdés, hogy az illető elvtársunk mennyire mondja el a véleményét, másrészt, hogy akiről szó ved, hogyan viszonyul a problémához, hogy utána nem lesz-e retorziója, tehát bátran lehet-e felvetni a problémákat. A másik, hogy a véleményét a gazdasági vezetőjének megmondani, ő értékelje teljes egészében eredményeivel és hibáival és azt az ott lévő elvtársak egészítsék ki, stb. Nem tagadom, hogy esetenként a gazdasági vezető megítélése nem egyszerű dolog, de itt az emberi vonatkozásról van szó.

A másik ilyen szemléleti kérdés: felmerül, hogy a gazdasági vezetésben dolgozó elvtársak - vagy nem elvtársak - érdeklődése elsősorban a gazdasági és nem a politikai kérdések iránt nyilvánul-e meg. Ez nem olyan egyértelmű. El tudom képzelni, hogy egyes esetekben az pozitiv, ha úgy érzi, hogy gazdaságileg kell, hogy képezze magát, hogy szakmájának mélyebb, alaposabb ismerője legyen. Tehát, hogy valakinek az érdeklődési köre és továbbképzési köre szakirányu-e, politikai .irányu-e, azt egyénileg kell eldönteni. Attól nagyon óvnék mindenkit,hogy általában kijelentsük, hogy valaki csak politikailag, vagy csalt szakmailag képezze magát. Ha van egy olyan tendencia, hogy túlzottan csak a szakmai felé vonzódnak a gazdasági vezetők, akkor'már probléma. A mi munkánkban nagyon sokat kell tenni azért, hogy azt értsék meg, hogy a szakmai tudás mellett az érdeklődés a rendszer kérdései iránt, ennek ismerete., és pozitiv módon a rendszer mellett és érdekében való kiállás, ennek társadalmi szükségessége nélkül nem tud vezető lenni, mert szembekerülve a rendszerrel szembe kerül a vezetettekkel is. E téren van még nagyon sol/dolgunk.