Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-01-26
mondja Mátrai elvtárs, hogy ennyi év óta most került a BPVB elé is ez a probléma, ebben egy kicsit az is benne van, hogy a gazdasági mechanizmus reformjával párhuzamosan kellett, hogy ez is előtérbe kerüljön. A viták még e problémakör körül nem forrtak ki. Ki fognál; majd forrni és ennek centrális része az üzemek felé fog kerülni. Nagyjából még a szociális oldalt értik a humanizáció alatt. Egyes helyeken, ahol jó párttitkárok és jó, minden iránt érdeklődő igazgatók vannak, úgy merül fel, hogyan lehet ezt a népművelési munkát jobban csinálni. Abból a sokmindenből, amit Mátrai elvtárs elmondott, erősen az üzemi népművelés problémája kellene, hogy előtérbe kerüljön. A figyelmet erre is rá kellene irányítani, nem mondom, hogy a gazdasági mechanizmus reformjával vetekedjen, - de ha a KISZ ráirányította a figyelmet, a pártszervezetnek is rá kellene, hogy irányuljon a figyelme, véleményem szerint. A szakszervezetek sem erősítették meg ezt nagyon. Nincs úgy kibontakoztatva az, hogy itt hogyan lesz biztosítva ezen a területen az előrehaladás. Meg kellene nézni egyáltalán, hogy ezen a területen kik dolgoznak. Ha mi partnereket akarunk a gazdasági szinthez, akkor ez a probléma sehogy sincs megoldva. Véleményem szerint az üzemekre kellene koncentrálni, elsősorban a nagyüzemekre gondolok. A területeken van egy kialakult stabil, jónak nevezhető kulturmunkánk, népművelési munkánk, a Népfrontnál, a Tanácsnál, a körzeteknél, de az üzemekben nem ez a helyzet, ezért szerintem itt kellene előbbre menni. Ezek a próbálkozások, hogy pártiskolára küldjenek embereket, azt csal; úgy lehet végrehajtani, ha centrálisán próbáljuk ezt megoldani. Abban látnám a PVB feladatát, hogy ezek a célkitűzések, amik itt megfogalmazódtak, ezek egészen konkrét tervekké alakuljanak és a nagyüzemek javaslatai alapján próbáljuk ezt ® kxsáx iskoláztatást, a népművelők továbbképzését megoldani. Újszerű feladatokra kellene felkészíteni, a gazdasági mechanizmus reformjával párhuzamosan kialakuló uj feladatokra. Sokkal többen foglalkoznak ma már népművelési munkával, mint ahogy mi azt megnevezni szoktuk, hogy a kulturos. A szakszervezet foglalkozik, a munkaügyis, stb. Elsősorban én a közgazdasági műveltségnek az emelését, a műszaki műveltség fejlesztését, az iskoláztatást tartanám szükségesnek célszerűbbé, tervszerűbbé tenni, ahol a mechanizmus reformjánál; taxi szellemében kell, hogy dolgozzanak és a tájékoztatás módszereit, formáit kellene jobban kidolgozni. Biztos, hogy mindezekkel foglalkoznak, de jobban kellene ezekre a figyelmet fordítani. A nacionalizmus, a vallásosság elleni tevékenységre; illetve a hazafiság és a társadalomtudományos nézetek terjesztésére. A párt- és az állam iránti bizalomra való nevelést is kellene itt előtérbe venni. Mindenért, nyilvánvaló, hogy a pártot és az állami irányitó szerveket okolják, - ez érthető.,, de felmerül az állampolgári fegyelem, nevelése kérdése is. Milyen jogok, milyen kötelességek vannak. Hová kapcsolódik a párt, hová az állami szervek szerepe, stb. Valószinü, központilag is lesznek ilyen elgondolások, de nekünk is kellene ezekkel foglalkozni. A párt, az állam iránti bizalom, az erre való neveles kérdése bizonyos fokig kapcsolódik a hazafias neveléshez is. Az akció kérdése: nyilvánvaló erősen le fogja a különböző szerveinket kötni. Szerintem inkább az akciók kulturáltságét, politikai tartalmát, színvonalát, valamilyen szinten ezeknek a megvitatását akár párt-szinten is, vagy a Tanács mellett kialakult népművelési tanács keretében is meg lehetetne vitatni.
