Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-01-26
- 7 -Ami pedig az egész határozatnak a levitelét illeti, azt gondolom, ágit.prop. titkárira kellene vinni, amire meg lehetne hívni a« nagyüzemi kulturosokat, szakszervezeti kulturosokat, szakszervezeti embereket és a terület kulturális embereit is ilyen aktivaértekezlet formájában. Gonda elvtárs: Az uj gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatban elég sok gond és probléma nehezedik a párttitkárokra és igazgatókra, Megítélésem szerint, a következő években nekünk ugyanolyan nagy gondot és figyelmet kell fordítani a gazdasági életen kivüli, a kulturális életre is, mert az emberek tudatának az átformálása, a szocialista tudat kialakítása/egy-két éves munkát igényel és éppen ezért, akik ezen a fronton dolgozunk, mi is ugyanolyan gondokkal - bár más jellegüekkel - küszködünk, s nekünk is az a feladatunk, hogy a lehetőségeknek megfelelően előremenjünk. Tömpe elvtárssal az anyagot megbeszéltük. A magam részéről az anyagban foglalt elvi kérdésekkel messzemenően egyetértek és mi, a tanácsban lévő kommunisták azon leszünk, hogy az életben realizálni fogjuk. Néhány gondolatot: az első a népművelési munka propagálása. Megítélésünk szerint 1967-ben tényleg szép sikereket értünk el közösen és ezekre az eredményekre büszkék lehetünk. Az viszont probléma, hogy odáig már eljutottunk, hogy tartalmas műsorokat biztosítottunk, viszont a megjelenéssel kapcsolatban vannak gondjaink, hogy nem sikerült megfelelően bizonyos rétegekhez eljutni, bizonyos rétegeket mozgósítani ezekre a rendezvényekre. Azt a következtetést vontuk le, hogy a népművelés terén dolgozó elv társainknak meg kell találni a módját annak, hogy a kulturális rendezvényeinkről, könyvtárainkról, filmekről, stb. megfelelő tájékoztatást, ill. propagandát biztosítsunk. Én nem a passzivitást tartom elsősorban okául annak, hogy olyan kevesen jönnek, hanem, hogy nem tudtunk megfelelő propagandát biztosítani a kulturális rendezvényeink részére. A másik dolog, hogy a kerület fejlődése elég nagy ütemben megy. Megközelíti, vagy túlhaladja a 200 ezer főt. Általános tapasztalat az volt, hogy az uj lakótelepekre kulturális létesítményeket nem terveztek be. Tekintettel arra, hogy a BPVB hosszabb időre szabja meg a feladatot, talán célszerű volna felmérni, 10-15 évre előre tervezni, hogy itt a kerületben milyen kulturális létesítményeket kellene, vagy lenne célszerű beterveztetni, vagy épiteni. A harmadik dolog, hogy a népművelés területén jónéhány eredményt tudtunk közösen 1967-ben biztosítani, de nagyon jó volna, ha az ágit.prop. titkári értekezleten a feladatok mellett az eredményeinket sem hallgatnánk el. Célszerű volna a múlt év tevékenységét is konkrét tények alapján elmondani, és a következtetést levonni, s hogy mindezt a PB irányításával értük el. A következő ilyen dolog részben elvi, részben gyakorlati kérdés, hogy nekünk is célszerű tórái a fejünket, hogy a 10-15 év alatt kialakult - már sablonossá vált - módszeren jó lenne változtatni, mert nem biztos, hogy ami jó volt eddig, az ezután is megfelelő lesz. Pl. a Vajdahunyad vára állandóan óriási összegeket vesz el, meggondolandó, hogy esetleg gkerület más pontjára helyeznénk ilyen szabadtéri műsorokat. Gondoltunk arra Kikillai elvtárssal, hogy a Rózsavölgyi szabadtéri színpadon gyerekek részére délelőtti előadásokat, vagy
