Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-04-19
- 7 -n ■észrevételek, javaslatok; Rózsavölgyi elv társ1 dásmód ne. A ehet azt mondani, xi közgazdasági alapié, eretek j vl cntő&ógéről bee.-Ive '^^állapítja, hogy a közgazdasági gondolko?' “ hogy teljes egészében áthatják társadalmunkat. Úgy alaposabb, rendszeresebb formában nagyon sokan most kezdünk vele foglalkozni. Ami a tartalmi vonatkozásokat illeti , ott azért jgy-két alapvető kérdésben meg kellene állni, nz anyagot jónak tartom, egy-két részével vitatkoznék csak. Nem lenne szabad, hogy kérdések felvetődnek az állami és hasonló módon a pártoktatásban is. Az most már kétségtelen, hogy az állami oktatásban már a mi ideológiánk oldaláról tanítanak, s azt fejlődésünk egyik összetevőjének kellene tekinteni. A másik dolog, hogy a szociális juttatások kérdésében azok fenntartása és bizonyos fokú javitása mellett az irányvonal az, hogy munkájának eredményét közvetlenebbül érezze, ne ilyen áttételekkel. Ez egy sarkalatos elv, s nekünk ezzel hatékonyabban foglalkozni kellene. a párt ilyen lényeges, alapvető megállapításaival jobban kellene és lehetne hatni az öntudati elemekre. A párhuzamos képzések megszüntetése nem hiszem, hogy jó fogalmazás. Ugyanis ez a fogalmazás már eleve felvet egy olyan kérdést, amit Schumeth elvtárs is fölvetett, a vezetők és a beosztottak vonatkozásában. A pártoktatás kinek-kinek saját elhatározás kérdése. Ez nem társadalmi munka. A párttagság jár társadalmi munkával, de a pártoktatás nem tartozik oda. A párttagság jár politikai képzéssel, s ezen belül sokminden lehet. Azonban rosszul van feltéve szerintem, hogy van beosztás, funkció, ami ez alól mentesítést jelent. S ha ez igy van, akkor ezt fel kellene vetni. Ha mi azokat, akik egyetemre járnak, kötelezzük, hogy a közgazdasági alapismeretekre is járjón,s akkor^/amikor elvégzi az egyetemet, akkorőfet^köteleznünk kell rá, hogy vogyenyhészt politikai oktatáson. Ez messzemenően helytelen és torz elképzeléseket szülne, ha ezt igy elfogadnánk. Takács elvtárs: A jelentés tapasztalataim szerint helyesen tükrözi a dolgokat amik e tanfolyammal kapcsolatosak. Egy dolgot hiányoltam, de gondoltam, hogy ez nem a Kiss elvtársnő dolga, hanem a BPB szervezésében voltak ezek a tanfolyamok. Azt annak idején megvitattuk, hogy korábban tartották a tanfolyamokat, mint ahogy konkrét kérdéseket lehetett volna vitatni. Úgy érzem,hogy bizonyos divattá váltak ezeknek a tanfolyamoknak a szervezése, - hogy megéri-e, vagy sem, ez r^int más kérdés. Igaz a politikai ismeretekre is, ami általában a műszaki ismeretekre érvényes, ^hogy 10 év múlva kb. a felét tudja korábbi ismereteinek felhasználni. Mindenesetre, a marxizmus alapismeretéi ma is igazak, ezzel együtt a továbbfejlesztésére van szükség. Ebből következően, van olyan párttag, aki 1945. óta minden évben résztvesz valamilyen szemináriumon, azonban ezzel együtt sem lett okosabb. Bármilyen politikai, vagy ideológiai kérdés felmerül, nem tudja megválaszolni, mert még csak a társadalmi formák ismereténél tart. Ugyanakkor van ember, aki egyre magasabb szinten képezi magát. Úgy vélem, valahogy meggyökerezett a párt gyakorlatában a szemináriumi forma, ami régen, az illegalitásban jó volt, de ma már szerintem nem felel mog arra, hogy a párttagságot az alapvető ideológiai Képzésen keresztulvigyük, s az alapvető marxista képzettséget megszerezze, - hanem véleményem szerint lehetne valahogy az állami oktatáshoz hasonlóan felépíteni a politikai oktatást is.
