Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-04-19
J majd a szabadságok szerepelnek, ha nőm is úgy, ahogy kérték. az anyagbaj/is benne van és helyesnek bizonyult, ho^y a VB bizonyos irányelveket szabott meg a kollektiv szerződések kidolgozására. A tapasztalatunk az volt, hogy helyes volt ezeket kidolgozni és helyesen kikerült ezeket kiválasztani, pl. a törzsgárda megbecsülése, A bérezésben állásfoglalás, abban milyen mértékben lehetséges az 1,6 ,ó, stb. a legfontosabb kérdésekre szóltak, jól is érvényesítették. A jövőt illetően ezeket alkalmazni lehet, gondolom. ■’ég egy dolgot lőhetne észrevételezni, a Munka Törvénykönyvvel kapcsolatban. Ami ma is nagy gondot okoz, & nagyvállalatoktól a kisebb vállalatok irányába megy a munkaerő váldorlás. Véleményo^ szerint ilyen nagymértékű személyi szabadságot biztosítani, veszélyezteti a népgazdásági, az össz-társadalmi érdeket és nagyrészt olyan személyeknck biztosítja ezt a nagy mozgási szabadságot, ahol inkább csökkenteni, mint növelni kellene őzt. Az tény'-, hogy a nagyvállalatok nem tudnak versenyezni a kisvállalatokkal, vagy KTSZ-ekkel. 1. i nőm tudunk olyan átlagfizetést adni, mint egy KTSZ, vagy esetleg egy technológiai, vagy kutató intézet, Az úgy nem igaz, hogy odamennek a dolgozók, ahol jobban dolgozik a vállalat és nagyobb a jövedelme, ívért van nagyvállalat, amely jól dolgozik, az egyénnek mégsem tud többet adni, mint esetleg egy rosszabbul dolgozó kisvállalat. Ezért véleményem szerint nem volt teljes egészében helyes ilyen nagy szabadságjogokat adni a munkahely megváltoztatását illetően. /Rózsavölgyi c-lvtárs megjegyzi, hogy a fegyelmezés pagyon nehéz lett emiatt, mert egyrészt, ha megsértődik axkor elmegy, a munkaerő-piac pedig üres./ I Petjánszki olvtársnő,; Hogy a jelentés mennyire tükrözi a kerület vállalatainak helyzetét, az mutatja,hogy mennyire ráillik a mi vállalatunkra is. Az az időhiány , ami a Munka Törvénykönyv és a SZOT irányelveinek megjelenése miatt következett be, gátolta azt, hogy a dolgozók széles tömegeivel meg tudjuk tárgyalni a kollektív szerződést teljes egészében, és emiatt módosításra, helyesbítésekre nem volt lehetőség. A sok vita után a szakszervezet képviseleti szervei engedtek a szociális és egyéb juttatások kérdésében, mivel nem lehet még tudni, hogy milyen összeg fog állni a rendelkezésünkre. Ezért úgy határoztuk meg, hogy a tavalyi arányokat tartjuk meg ebben az évben. Egyébként a dolgozók is hiányolták a tájékoztatást, amikor a tervezetről tudomást szereztek. Tehát a gazdasági vezetők is óvatosan fogtak hozzá. Itt már szó esett róla és nagyon igaz, hogy a vállalat életében nagyon kevés^lehetőség van a törzsgárda elismerésére. Volt szó a jutalomszabadságról, a nagyobb mértékű előnyökről, stb. De nem ment nálunk sem, ugyanis olyan nagylétszámú régi dolgozónk van, ami ezt nem tette lehetővé. A'44 órás munkahétre való átállás miatt elég sok vitánk volt a Bárány elvtárssal. Az nagyon jó lett volna, különösen, hogy könnyűipari üzemek vagyunk és nagyon sok a nődolgozónk. De eddig még nem adódtak meg ennek a feltételei, s Bárány elvtársat nekünk kellett meggyőzni arról, hogy nem hisszük, hogy ennek a feltételei meglesznek. 1.1 is nagyon örülnénk ennek, ha a feltételeink olyanok volnának, hogy rá tudnánk állni a csökkentett munkahétre.
