Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-04-05
Persze, a fiatalokat ez nagyon piszkálja és különböző következtetéseket vonnak le belőle. Nem tudom, konkrétan milyen arányoknak kellene lenniök, de nyilván a minisztériumok ehhez tudnának valamit szólni. A másik dolog, hogy lehet, hogy ténylegesen a mikroklímának van ebben befolyásoló szerepei azután, hogy ilyen technokrata elképzelések akadnak) azután vannak a műszaki értelmiségiek között szép számmal, akiknek a baráti körében aSgészen más véleményük van a munkásosztály vezető szerepéről és a párt szerepéről, mint amit nyilvánosan hangoztatnak. Tehát ilyenek is vannak, ^Egyébként Somló elvtárs anyagában is, ha Jól emlékszem varrnak olyanok, akik modern és nem modern társadalomra osztják, kapitalista és szocialista társadalomra, stb. Véleményem szerint ez a kategórizálás a technokrata szemléletnek az alapjait is magában hordja. Ez szerintem a nézeteknek egy összefüggő, antimarxista rendszere, de, hogy van ilyen, az kétségtelen. Ilyen tipusu ideológiai problémák vannak, s véleményem szerint ez nem egyszerűen a mikroklímának a kérdése, mert olyan mértékben áradnak ide a különböző ideológiai termékek, hogy bizonyos rétegek a helyzetüknél fogva Jó talajai az ilyen és hasonló hatásoknak. Azután persze olyanok is vannak, aJdknél nem összefüggő nézet-rendszerről van ilyen esetekben szó, hanem esetlet hallott valamit,és nem idegen a marxista, világnézettől, csak éppen nem veszi észre, hogy másféle világnézettel van dolga az ilyen nézetőkben. Azt is meg szeretném Egyezni, hogy a mi helyi tapasztalataink is részben arra vonatkozott, amit mondott Somló elvtárs, hogy értékelik é« a feelyi és a nemzetközi munkásmozgalmat, stb. S itt nemcsak arról van szó, hogy a műszaki értelmiség bizonyos körében nem túl Jó a helyzet, hanem ezen túlmenő probléma, hogy már a legfiatalabbakat leszámolna azért^többL tanúja volt bizonyos időszakoknak, amikor mi nagyon határozottan állítottunk dolgokat, - aminek már nem volt köze a sztálini időszakhoz - és a gyakorlati élet nagyon határozottan megcáfolta ezeket. Pl. az SZKP 1961-es programjában határozott időpontokat közöltünk arra, mikor hagyjuk el a kapitalista társadalmat. Ezen mosolyoghatunk, de, hogy mit tudunk vele szembeszegezni, hogy milyen elképzelések, milyen fejlődések fognak következni a kapitalista társadalomban, azt nem tudjuk, s hogy a szocialista társadalmién milyen ütemben fog ez a fejlődés bekövetkezni, azt ugyancsak nem tudjuk még. Véleményem szerint ilyen témakörön belül őszintén meg kell mondani ezeknek az embereknek, hogy voltak tévedések, voltak elszakadások a realitástól, de az tény, hogy ezekkel együtt is a Szovjetunió és a többi szocialista ország olyan eredményes fejlődést értek el, amit tőkés viszonyok között nem értek volna el. De itt meg kell mondani azt is, hogy vannak olyanok is, akik ezt is vitatják, - ezek már nyilván ellenséges nézetek, - amelyek azt mondják, hogy ha nem lenne szocialista társadalom nálunk, akkor is elértük volna esetleg ugyanezt. Azután nagyon nagy reményeket fűztek egyesek a KGST-hez. A 60- as évek elején olyan dolgokról volt szó, hogy széles nemzetközi kooperáció, nemzetközi szakosítás. Le is mosolyogtuk a közös Piacot, és ma már ugyanezek az emberét bizonyos meg kell mondani, hogy gyakran kinn vannak és látják, hogy nem is lebecsülendő a Közös Piac, ugyanakkor a KGST-n belül alakult helyzet nem éppen olyan, mint amit elképzeltünk.
