Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-03-08
- $ St.sz:209«- Részben azért, mert az életben a politika és a gazdaság egymástól elválaszthatatlanul jelentkezik, együtt létezik és együtt hat, másrészt azért is nehéz, mert a munkamegosztás valahogy magában kell, hogy foglalja bizonyos időszakban a legteljesebb együttműködést éppúgy, mint a feladatok és a felelősség egymástól való elhatárolását. Mindezek dacára úgy látjuk, hogy továbbra is azt a vonalat kell erősíteni, amely mindinkább a munkának olyan koordinálására, elosztására irányul, amely a lehető legteljesebb együttműködés kialakítása mellett a lehető legteljesebben biztosiba mind a feladatok. mind a felelősség egymástól való elhatárolását. Erre annál inkább is szükség van, mert a munkamegosztás és a felelősség érvényesitése a már eldöntött feladatok végrehajtásának megszervezésében igen sok energiát képes felszabadítani és a lehető legjobban juttatja érvényre a személyi felelősséget is. Az üzemi demokrácia érvényesítésére általában gondot_forditanak pártbizottságaink és pártszervezeteink, " ' '- • * Két fő tendenciája van: a közvetett és közvetlen módja általában érvényre jut. Ez akkor is igy van, ha ez a különböző üzemekben részben azonos szinten, részben egymástól eltérő módon jut kifejezésre, vagy ha különböző nézetekkel is találkozhatunk e kérdésben, mint pl.- az üzemi demokrácia erősítése sokszor csak nehezíti, lassitja az egyes ügyek megoldását, vagy egy feladat sikerre vitelét;- könnyű azt mondani, hogy támaszkodjon a dolgozók véleményére; de hogyan, ha se olyan tájékozottsággal, se olyan képzettséggel nem, rendelkeznek ma még, hogy érdemben hozzá tudjanak a dolgokhoz szólni;- időszerü-e a demokrácia közvetlen módjának erősítése, amikor még a közvetett formája sem működik sokszor kielégítően, stb. A kérdés az, hogy mint helytelen nézeteket elvessük, vagy ezzel együtt nézzük meg azt is mennyi az igazság benne és ez mire utal. Mindezek dacára az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, anélkül, hogy e téma alapos felmérésére lehetőségünk lett volna, hogy .általában a demokrácia megfelelően érvényre jut. A közvetlen módja, pl. az éves tervek készítésénél, továbbvitelénél, a termelési tanácskozásokon keresztül, vagy most, a kollektív szerződések készítésénél, amelynél több helyen is a dolgozóknak elég széles rétegeire támaszkodtak. Pl.- az Elektroakusztikai gyárban kb. 124, az Állami Vakcinában 100, a Világítástechnikában 110 javaslat hangzott el a dolgozók részéről. A dolgozók véleményére, észrevételeire való támaszkodás a legjobban a pártszervezetek, valamint a szakszervezet tevékenységében jut kifejezésre, ha nem is azonos szinten és legkevésbé a gazdasági vezetés tevékenységében. Az üzemi demokrácia közvetett formájánál; érvényesülése már az előzőnél nagyobb, szerepet kapott eddig is, ami a dolgozók képviseleti szerveit illeti, mint a demokrácia előző formája.. Az, hogy az üzem legfontosabb gazdasági, pénzügyi, szociális és egyéb kérdései az illetékes fórumok elé kerüljenek, erre még a gazdasági vezetés is nagyobb súlyt helyezett, eddig is és ahogy tapasztalataink mutatják, ilyen irányú igényük csak növekszik a mechanizmus uj komáiményei között.
