Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-03-08
10 -St.sz ;210<> Végül ezzel kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy akár a közvetlen, akár a közvetett módja a demokráciának, sokszor igen differenciáltan, a feladatoktól függően jut kifejezésre. Ezt az anyag előző témáinál felsorolt példák is igazolhatják. Mindebből következik, hogy a demokrácia két fő funkciója között, amely a kollektíva szerepet kell, hogy érvényre juttassa a döntések meghozatalában, vagy amely a dolgozó tömegek ellenőrzését és a felelősség érvényre juttatását kell, hogy biztosítsa, nagyobb mértékben az előző érvényesül mind a közvetett, mind a közvetlen formában. A feladat ezen a téren adott pártszervezeteink részéről, hogy- elősegíteni a dolgozók politikai, társadalmi képviseleti szerveinek a hatékonyabb, módszeresebb bevonását a feladatok előkészítésébe, figyelembe véve a mechanizmus által adott nagyobb önállóságot;- a tömegek bizalmának állandó növelése és erősítése azáltal, hogy mind nagyobb lehetőségeit teremtsük meg annak, hogy bírálataikat, észrevételeiket megtehessék és azt minden vezető részéről, bármely területen is dolgozik, segítségnek vegyék; hogy a dolgozók mindjobban érezzék azt, hogy szavuknak súlya van, kezdeményezéseiket értékelik és felkarolják;- és végül elősegíteni az üzemi demokrácia különböző formáinak, módszereinek továbbfejlesztését anélkül, hogy eltúloznánk szerepét, vagy olyan területre is kiterjesztenénk, ahol már az utasítások, a feladatok mar, adók tálán végrehajtása játszik szerepet. Ami pártbizottságainknak és pártszervezeteinknek az emberek között végzett politikai munkáját illeti, úgy lehetne meghatározni, hogy hol erőteljesebb, hol gyengébb, de általában a mindenkori feladatoknak megfelelően történik. Ez. a politikai munka természetesen nem választható el a munka stílusától, a mindennapi tevékenységtől, hisze pártszervezeteink különböző formában és módon kifejtett tevékenységében, amelyről eddig is szó volt, benne van, sőt átszövi az a politikai tevékenység, amely a dolgok megértésére, az emberek meggyőzésére, vagy a dolgozóknak is adott feladat szolgálatába állítására irányul. Ennek egyik fő jellemző vonása, hogy a szükségletnek és a feladatnak megfelelően a vezetők, a dolgozók szemléletét alakítják, formálják. Erre annál inkább szükség van, mert a szemlélet sokszor még a régi, amikor már az uj feladatok -igy pl0 maga a gazdasági mechanizmus, is, - megoldása uj szemléletet követői., így alakítja a vezetők és dolgozók szemléletét plö a Telefongyári PB, amikor az ütemes turmelés negyedévi biztosításáról most már a havi megvalósítására irányítja az érdekeltek figyelmét. Vagy az Aluminiumgyár PB, amely a' jogtalanul szerzett jogok megszüntetését bűzte napirendre, /pl. az ebédidő kétszeres megtérítése/ és azt indokolta a gazdasági vezetés, a szakszervezet, illetve a dolgozók felé. /A szakszervezet vezetője nem szívesen vállalta ennek vitelét a dolgozók fele.,/ Vagy amikor a minőségi bérezés bevezetésére került sor és ennek megértetésére volt szükség; vagy az Elektroakusztikánál, ahol a gyártmányok korszerűsítésével, vagy az importanyagok csökkentésére irányuló feladatok szükségességét kellett megértetni, ezzel ellentétes nézeteket leszerelni; vagy az ÉVM Épületasztalosipari vállalatnál, ahol a tőkés import csökkentésének érdekében /nyugatnémet gépek/ olyan szemlélet kialakítására törekedtek, i
