Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-03-08
Ez az oka annak, hogy a VB-FB ilyen irányelveket fogadhatott el a gazdasági tervek megvalósitására. A népgazdasági és a helyi érdek problémája. Azt mondom, hogy ami a minisztériumtól jön nem biztos, hogy az népgazdasági érdek. Ha ez igy van, akkor szerintem jogos felvetni azt a kérdést, hogy előfordulhat, hogy egy üzem pártbizottsága sokkal inkább képviseli a népgazdasági érdeket, mint az, aki valamilyen jogon utasítást ad az üzemnek. Minek alapján tudja ezt eldönteni a pártbizottság? Vannak párthatározatok, amik eldöntik azokat a fő elveket, amik a gazdasági életre vonatkoznál-:. Ha azt nézem, hogy ennek megfelelően történnek-e a gazdasági intézkedések és határozatok, el tudom dönteni, hogy a párthatározatnak megfelelnek-e? Ha nincs ez szinkronban, akkor előfordulhat valami hiba a mi állásfoglalásunkban. Mi azt mondjuk, itt van ez a 20 millió forintos termelési adó, nem felel meg a népgazdasági érdeknek. Azért nem, mert a megjelent párthatározatok és anyagok is azt mondják, hogy a vállalatot valami olyanra ösztönözze, ami több eredményt hoz, - tehát több eredmény elérésére ösztönözze a vállalatokat. Szerintem minden olyan intézkedés, ami nem ezt a célt szolgálja, nem egyezik a népgazdasági érdekkel. Egy vállalatra olyan terhet róni, ami nem fedezi azt a többletet, azt a tervet, ez nem népgazdasági érdek.Itt valami az elvek és a tervek közötti különbségről van szó, arai tulajdonképpen az uj gazdasági mechanizmus érvényesülését nehezíti meg, legalábbis a mi viszonyaink között. Itt olyan problémák is felmerülnek, hogy a mi vállalati érdek, az népgazdasági érdek-e? Példaként a Cukoripari vállalat van megemlítve. Azt mondom arre, hogy bizonyos vonatkozásban az ösztönzők, amik az uj gazdasági mechanizmusban érvényesülnek, olyasmire is ösztönözhetik a vállalatokat, amik nem felelnek meg a népgazdasági érdeknek. Azt nem mondom,hogy ilyen sok vaii, biztos nincs sok, mert különben a népgazdaságnak rossz lenne. Van egy telefonunk, amire ráfizetünk, nyilvánvaló az ösztönző rendszer arra hat, hogy ezt a telefongyártást leállítsuk. Ezt egy plusz dotációval elismeri a népgazdaság, ha erre szükség van, - de ebben az esetben nem ismeri el. Ebben az esetben van egy ellentmondás, mert a vállalatnak az az érdeke, hogy állítsa le a telefongyártást, nem is okozna problémát, mert ki is tudná váltani szovjet exporttal, de viszont ez a telefonkészülék kapcsolódik a BHG központjaihoz és nem biztos, de előfordulhat, hogy ha ezt a telefonkészüléket nem gyártjuk, akkor a BIIG-t sem fogadják el. Külföldön általában e kettőt összekapcsolják és összességében nyereséges lesz. Nálunk viszont ezt nem lehet megtenni a mi elszámolási rendszerünkön belül. Ha ezt az ellentmondást nem oldják fel az ösztönzők, arra felé hatnak, hogy ennek a telefonnak a gyártása le fog állni. Tehát.a mi vállalatunkra az hat és az tűnik népgazdasági érdeknek, hogy ennek a telefonnak a gyártását le fogjuk állítani. Azt mondom,hogy tulajdonképpen általánosságban akkor helyes a mechanizmus ösztönző rendszere, ha arra ösztönzi a vállalatokat, ami a népgazdaságnak megfelelő. Mondhatnám azt is, hogy ami a vállalatnak jó, jó a népgazdaságnak is. Ugyanis az ösztönzőknek azt kellene szolgálni. Bizonyos esetekben persze eltérhetnek. De ez csak kevés számban és kismértékben lehetne. De azt is tudom, hogy most még a mechanizmus és ösztönzői nem hatnak tisztán, máról-holnapra -nem lehet érvényesíteni, s ez egy folyamat. De azért arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az alapkérdésekben már most kell tisztán hatnia, mert ha nem hat, altkor soha nem jutunk oda, hogy a mechanizmus jól működjön, és ez a nyereségre is hatással van.
