Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1967-02-10
Ilyen volt pl. hogy a regisztrált párttagokhoz jobban forduljanak, jobban igyekezzenek bevonni. A tanács felé? hogy a lakóbizottságokkal is alaposabban foglalkozzon. Másrészt az oktatási osztály kezdeményezésére a pedagógus elvtársakon keresztül igyekszünk felhivni a szülők figyelmét a jelölogyülésekre. Ezután Kikillai elvtárs ismerteti:- a Pol.Biz. határozatát az I. félévi politikai évfordulók megrendezésére;- a BPVB 1967 január 14-i határozatát a honvédelmi nevelő munkával kapcsolatban. II. napirend: Észrevételek, javaslatok: Fülöp elvtárs véleménye szerint a Bp-i anyaggal nagyon összhangban van, a feladatokat igy végre kell hajtani, ahogy a jelentésben van. Rózsavölgyi elvtárs jónak tartja az anyagot. A honvédelmi nevelés terén ezekkel a pozitívumokkal együtt még csak a kezdeti lépéseknél tartunk, ha nem is a legkezdetibbnél. Ez a pártszervezetelüknek, párttitkárainknak is adhatna egy komolyabb figyelemfelhívást és feladatot. A mindennapi tudatos, rendszeres foglalkozás szempontjából még elég sok tennivaló van. Véleménye szerint pl. az úgynevezett alaki kiképzés bizonyos elemeit már a bevonulás előtt el lehetne a fiatalokkal sajátíttatni;^ fiatalok egyrészét vonzza és érdekli ez a téma. - persze nem kötelező jelleggel, hanem önkéntesség alapján. Közelebb kellene hozni a fiatalokat a fegyver megismeréséhez és annak lövészet formájában való használatához is. A fiatalok rendszeres lövészetre való bevonása szintén lehetne olyan módszer, amelyben sokkal jobban előre lehetne jutni. A KISZ-nek vannak ilyen ifjú gárdista csoportjai, itt is lehetne többet tenni. A pártonkivüli KISZ- tagok jelentkezése a munkásőrségbe, mutatja azt, hogy ez a téma a fiatalok egyrészéhez közeláll. Virág elvtárs elmondja, hogy az elmúlt napókban testnevelési órákat látogatott meg és az jutott az eszébe, hogy már az úgynevezett rend-gyakorlatok alatt a honvédelmi nevelést feltétlenül meg tudnák alapozni. Az oktató-nevelő munkának nem vált szerves részévé a honvédelmi és hazafias nevelés, mondja az anyag. Ez valóban fennáll. Ahol az ifjúsággal foglalkoznak, a legnagyobb hangsúlyt kap az ellenség iránti gyűlölet kérdése. Az egyik testületi tanácskozáson, ahol ezzel foglalkoztak, tiltakoztak az ellenség iránti gyűlöletre való neveléstől, azzal, hogy a szocialista humanizmussal ez ellentétben áll. Meg kellene nézni és komolyan körül keHehe határolni, hogy meddig humanizmus és mikor nem az már. A gyűlölet az ellenség iránt és a hazaszeretet, ez a két nagy érzés legyen dialektikus egységben.