Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1967-12-29
Rózsavölgyi elvtárs: Nagyon egyetértek az anyagnak azzal a megállapításával, hogy e kérdésben a közszellemnek nagyon komoly szerepe van, s ez nemcsak az egyszerű dolgozók esetében jelentkezik. Amellett a gyakorlat az, hogy nem azonnal jelzik a rendőrségnek, hanem csqk hosszabb idő múltán, mert azon vacillálnak, hogy ez a vállalatra rossz fényt vet, stb. Véleményem szerint akár külön napirendként is érdemes lenne tárgyalni esetleg azt a témát,hogy mit is jelent a társadalmi tulajdon védelme. Maguknak a vállalatoknak az egész ügyrendje sem alkalmas arra, hogy megfelelően védje a társadalmi tulajdont. A megelőzések hiányoznak. Ami a társadalmi bíróság kérdését illeti, ezzel is nagyon egyetértek, ami a kritikát illeti, nagyon igaz. Az uj mechanizmusban különösen nagy jelentőségű lesz. A vállalatoknál ez a probléma nem ért be. Úgy néz ki, hogy a sok munka mellett még ezzel is foglalkozni kell. Tehát egyrészt ^Megelőzés szempontjából, másrészt a társadalmi hasznosságát nézve is nagyon jó lenne a társadalmi tulajdon védelmével foglalkozni. Helyes a figyelemfelhívás, és az is helyes megállapítás, hogy ettől a szakszervezetek nagyon irtóznak. A bírósági döntésekkel kapcsolatos megítélés. Kis túlzással orszá gos közvélemény ez. Egyrészt felvetik,hogy csak ennyit kap azért, amit elkövetett, másrészt a sajtó nem közli azt, hogy la sikkasztott valaki pl. azt visszafizettetik-e vele. Véleményem szerint helyes lenne a BPB, vagy akár a KB felé is felvetni, hogy igen, általában enyhének tartjuk a bírói Ítéleteket, s nem biztos, hogy ezért elsősorban a bírók a hibásak, hanem lehet, hogy eleve az a bizonyos paragrafus a hibás, amely előírja, hogy az adott bűncselekményért mennyi jár. A KB, a BPB megnézheti, hogy mi ennek az oka. Itt van pl. ez a birtokháboritási dolog.AMi ezen a téren van egyenesen felháborító. JŐLmerül az a probléma, hogy mégis, ebben a rendszerben azokkal szemben, akik a környezetüket ismételten kirívó módon zaklatják, hatékonyabb módon lépjünk fel. Ozimák elvtárs: Meg kellene nézni, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény tulajdonképpen miből is származik. A folyamat azzal indul, hogy először valami apróságot - mondjuk, egy kulcsot - készít magának és visz haza, ezt az illetékes rendész is engedélyezi, azután rájön az illető, hogy mást is vihet ki, nagyobb értéket is, stb. Ezzel azután megvan a lehetőség, az alkalom a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményre. Vagy itt vannak a leselej' tezett termékek, amiket fillérekért bárki megvásárolhat, pedig ehelyett átadhatnánk pl. a szakközépskoIáknak, amelyek fel tudnák használni ezeket az anyagokat. Szerintem sokkal többet kellene foglalkozni ezzel a témával. A jelentésben mi is ki vagyunk emelve, s nálunk sem foglalkozik ezzel a szakszervezet eléggé és máshol sem. El tudnám képzelni, hogy hasonló ügyeket, ha ebbe az összegbe tartozik, ilyenel^hoznának ki a társadalmi bírósághoz. A társadalmi bíróságok életképességét segítse elő az ügyészség, az üzem is, a bíróság is, ezzel egyet tudok érteni. Egyébként az valóban úgy van,- hogy jobban félnek tőle az emberek, mint a bírósági tárgyalástól.
