Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1967-12-29
- 5-II. napirend: Kérdéseket Kikillai elvtárs, Koreczki elvtárs, Rózsavölgyi elvtárs és Virág elvtárs tettek fel, amelyekre Jenővári elvtárs megadta a választ. Észrevételek, javaslatok: Kocsis elvtársnő Tájékoztatja a VB-t a pártszervezet taglétszámáról, feladataikról. Elmondja, az ügyészségi alapszervezet a káderkérdésekben véleményezési joggal rendelkezik, s ez a jutalomra való felterjesztésnél már jelentkezett is a legutóbbi időben. A jövőben is az a célunk, hogy pártunk káderpolitikájának érvényesülését a lehetőséghez képest még jobban igyekszünk elősegíteni. Pomozi elvtárs: Bizonyos értelemben az ügyészség munkája kritikát is mond a bíróságok munkájáról is. Egyébként a biróság valóban megterhelt, úgy, hogy a bíróságtól való elterelés kérdését mi is úgy tekintjük, mint ami a biróság megterhelését csökkenti, s ugyanakkor a komolyabb ügyekben lehetővé teszi az elmélyültebb, alaposabb munkát, munkánk hatékonyságának fokozását. Egyébként súlyponti kérdésként tekinti a bíróságunk továbbra is a társadalmi tulajdonban előidézett károk büntetését. Az anyag nem foglalkozik az elkövetés okaival, én főképpen ezt hiányolom. Márpedig, ha az okokat tudjuk, s ezek között igen gyakran szerepel a vállalatoknál a nem kellő ellenőrzés, a nem helyes közszellem, amikor sokszor megértéssel vannak az elkövetőkkel szemben. Elég sokszor ad lehetőséget a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény elkövetésére, hogy elég gyakran változnak a személyek és adják át a munkakörüket leltár nélkül. Nyilván az ellenőrzést fokozni kell és ha az illető kilép a vállalattól, a leltározást még a kilépés előtt meg kell ejteni. A biréeég büntetés-kiszabási gyakorlata elég enyhe, mondja az anyag a 3-ik oldalon. Úgy vagyok tájékozódva, hogy eseti hibák lehetnek, de általánosságban talán ez a megállapitás nem felel meg a valóságnak. A Főv.Biróság kollégiumában általában a büntetések kiszabását megfelelőnek tartják. Eseti hibák előfordulhatnak, azonban akkor ügyészi fellebbezést kell beadni. Ugyanakkor itt nincs leirva, hogy ezek ellen, az enyhébb büntetés kiszabások miatti fellebbezési óvás milyen eredménnyel jár. A helyszini tárgyalás témájához: valóban akkor jár eredménynyel, ha jól kiválasztjuk az ügyet, amellett ne legyen túl komplikált, túl hosszú. Ezen kivül a vállalatnak a közszellemét, a dolgozók megítélését a bűncselekmény elkövetőjével szemben ugyancsak meg kell nézni.- Jenővári elvtárs utalt arra, • hogy milyen esetekben ajánlják a társadalmi bíróságok elé a bűncselekményt. De amikor már a biróság elé kerül, az már nem teszi a társadalmi biróság elé vissza, mivel már többségében hosszú idő el is telik a cselekmény elkövetése óta. Nem foglalkozott Jenővári elvtárs a birtokháboritási ügyekkel, amely elég fájó pontja a bíróságoknak. Ezeket a törvény kötelezően a tanácsok hatáskörébe utalja, azonban az a tapasztalatunk, hogy a tanácsok szivesen szabadulnak ezektől az ügyektől, s átteszik az ügyeket a bíróságokhoz. Ez a XIV.kerületben is igy történik,főleg év végén, amikor már nincs rá idő.
