Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1967-10-06
6 A pártmunka társadalmi jellegével kicsit problémák vannak véleményem szerint. Az nem probléma, hogy a párttitkái* munkaidőben csinálja, - azt is merem mondani, hogy ez megéri. Inkább azon problémáknék, hogy a rendezvényeink jelentős része is munkaidőbe isik. Azután kicsit előtérben van az is, hogy"mennyi ideig tart?" -,s eeen el kellene gondolkozni. Megértem, hogy az embereknek van családi élete, de azért ez probléma, véleményem szerint. Kicsit leszoktunk róla és leszoktattuk az elvtársainkat is arról, hogy a mozgalomnak van egy olyan jellege is, amit munkaidő után kell végezni. A KISZ-es fiataloknál is az tapasztalható, hogy addig végeznek társadalmi munkát munkaidő után, amig nem nősülnek meg, vagy nem mennek férjhez. Azt mondom, hogy az alapvető problémánk nem az, hogy nem mennek el a taggyűlésre, hanem, hogy rögtön súgják, hogy "röviden". Nagyon sokminden van, ami figyelmeztet arra bennünket, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell. Hogy az alapszervezet megkérdezése nélkül dönt a gazdasági vezető. Véleményem szerint ilyen általánosan nem lehet fogalmazni, mert akkor úgy néz ki, hogy mind előkérdésben a gazdasági vezető a pártszervezet véleménye nélkül dönt. Azután, a VB előtt én már egyszer megkérdeztem, hogy a pártszervezet a jutalmazások, vagy béremelések kérdésében milyen szerepet vigyen. Az hangzott el, hogy a felterjesztett névsort aláirja a párttitkár, vagy nem Írja alá. Nekem az a véleményem, hogy a pártosoportnak, a pártszervezetnek nem kell aláírnia, nem kell jóváhagynia. A jutalmazásoknál, béremeléseknél neiőkell, ezt a gazdasági vezetésnek a szakszervezettel együtt kell csinálnia. Miért szidják a pártcsoport bizalmit, vagy a titkárt, hogy Kiss Pista miért kapott béremelést, vagy jutalmat? Inkább arra kellene koncentrálni, hogy abban a jutalmazásban érvényesülnek-e az elvey. Ennek figyelemmel kisérése, torzítás esetén beavatkozás, - feltétlenül helyes. De azt gondolom, hogy az nemlenne helyes, ha a pártcsoportjaink, alapszervezeteink abból következtékének, hogy van hatáskörük, hogy oda kell nekik menniük és nekik alá kell irniok ezt. Takács elvtárs; Az anyagot úgy fogom fel, mint egy ajánlólevelet bizonyos módszerek bevezetéséhez. Miután a pártmunka tartalmi jellege is szóbakerü.Lt, ehhez néhány szót. Először is úgy vagyok ezzel, hogy valanogy úgy fogom fel a párkaiunkét, hogy lassan termelő erővé válik. A társadalmi haszna az elsősorban, hogy az emberek gondolkodásmódja változik, s ezzel segítik a termelés előrehaladását, - de közvetlenül is hozzájárul a termelés fejlődéséhez. Annak, aki irányítja, rendkívül nagy tájékozódó képességre van szüksége, ennek következtében rengeteg olyan megbeszélésen kell résztvennie, amit a gazdasági vezetők éppen mindig munkaidőben tartanak. Ha nem vesz részt ugyanis, akkor rengeteg témában nem tud állást foglalni, nem tud dönteni, stb. Rengeteg titkár van, aki elmondja, hogy megsértődnek, ha nem megy el a különböző megbeszélésekre. A vezetőségi ülés, pártcsoport értekezlet és taggyűlés az, amit nem munkaidőben kell csinálni. A többi, bármilyen jellegű megbeszélés, az bizonyé* munkaidőben zajlik. Azután büszkén mondjuk, hogy a párttagok közül ennyi és ennyi van, aki más társadalmi munkában, más társadalmi szervnél is dolgozik, és nem is vesszük figyelembe, hogy egy-egy embernek hányféle leterhelése van. Pl. itt vannak a propagandisták. Ma már egyszerűen megoldhatatlan, hogy jól képzett elvtársak csak propagandisták legyenek, mert nagyon sok helyen szükség van még rájuk.--■S
