Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1967-05-18
- 5 -Az anyagban sokmindenről szó van, de szerintem a pártmunkával való ellátásnál van egy nagyon fontos rész, az adott feladat végrehajtásának hatékony segítése. Nem lehet mondani, hogy egyáltalán nincs, esetenként van, de általánosságban nem lehet ezt mondani. Ha megbizzuk feladattal, ennek párosulnia kell azzal, hogy megkérdezzük, hogy milyen problémád van a pártmunkádban. A segítését a feladatok végrehajtásának,- és ebben elemezve a párttagság helytállását, ez arra is jó, hogy amikor beszámol, nemcsak ennek alapján tudunk véleményt mondani a munkájáról, hanem ezen túl konkrétabb dicséretet, vagy bírálatot tudunk munkájával kapcsolatban mondani. Minden olyan vállalatnál, ahol tipikusan tömeggyártás folyik, és főleg a betanított munkáshányad nagy, ott reális veszély a konkrét munka végzése. Csak akkor, ha az elvtársak helyesnek tartják, tanácsolom és javasolom, hogy egy ilyen üzemi specialitás kérdéseként helyes lenne esetleg a párttagság egyrészét a minőséggel kapcsolatos problémáknál is konkrétabb feladatokkal ellátni, ami nyilván a vállalat hírnevét es termékeinek eladhatóságát is nagymértékben segíthetné. Ozimák elv társ: Ez az anyag tényleg nagyon tetszik nekem is. Sinay elvtárs a kérdésekre adott válaszával még teljesebbé tette az anyagot. Nem ront az Aluminiumárugyár helyzetén az, hogy tényleg sok a betanított munkás, - s ha jól megnézzük, náluk nagyon kevés a pártonkivüli vezető, 16 %-os a régóta ott dolgozók aránya. S éppen az üzem sajátosságából adódóan a vezetők között nem olyan nagy a fluktuáció, mint más üzemben. Ez arra vall, hogy ezekkel a stabil emberekkel a pártmunkának a különböző mozzanatait folyamatosan tudják végezni. Emellett elég sok az önálló ember, arányában több mint máshol. Ezzel együtt, szerettem volna kiegészíteni azt a pozitív oldalt, amiről az Aluminiumárugyárbán a pártmunkát illetően az elvtársak beszámoltak. Egy-két olyan dolgot, ami felmerült.- Hogy a pártcsoport és a taggyűlés legyen a domináló a pártmunka kiadásában. Véleményem szerint ez egy bonyolultabb feladat, ugyanis vannak dolgok, amikor nem várhatnak a taggyűlésre, sem a pártbizottsági ülésra, a munkának mennie kell. Ezenkívül nem mindenki vállalja és nem mindenki szeret a nyilvánosság előtt beszámolni, ugyanakkor azt a pártcsoportban jobban elmondja, ilyen beszélgetés formájában. Egyébként a taggyűléseken is abba az irányba kell mennünk, hogy élőbbé, beszélgetőbbé tegyük a taggyűléseket. Megkeresni, sajátosságaiban foglalkozni vele, hogy a beszámoltatást, a pártmegbizatást kicsit úgy nézzük meg, hogy milyen szintű emberekkel állunk szemben és ennek megfelelő helyen adjuk neki a pártmegbizatást. Ezenkívül a beszámolóban mi mondjuk el ezek helyett az elvtársak helyett, - akik nagyon jól dolgoznak, volna nekik mit mondani, de nem mondják, - hogy mit végeztek.így is színesebbé tenni a mi beszámolóinkat.- Azzal egyetértek^, hogy módszeresen, egy évben egyszer-kétszer, a feladatoktól függően történjen a beszámoltatás. Mi is tartottunk ilyen beszélgetési napot, hogjr mondjátok el, mi van a területeteken, hogyan megy a munka, stb. szabadabban, beszélgetve.
