Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1967-04-21

Haraszti elvtársnő: Az anyag valóban árnyalt és a fő kérdésekre választ ad. Nagyon sokat ment előre a filmgyári pártszervezet. A felülről való irányítás általában nem filmgyári kérdés, hanem minden ilyen hivatali jellegű pártszervezet problémája. Egy pártszervezet nem is vállalhatja ilyen roppant jelentőségű és bonyolult intézmény irányítását, - nem is volna helyes, ha a filmfőigazgatóság és a Eilmtudományi intézet helyett dolgozna. Két dologra szerenék kitérni:- hogy a nyugati eszmék, irányzatok hatása csökkent. Ezt úgy mó­dosítanám/ hogy a negativ hatása csökkent. Véleményem szerint a magyar filmek sokkal jobban lépést tartanak színvonalban, mint ezelőtt.- A cinema-toeritéről volt szó, hogy válogatás nélkül mutatja be a való életet. Nem mutatja be válogatás nélkül, hanem olyan válo­gatással, ahogy nekik tetszik. Ezek a művészek bizonyos mértékig haladóak nyugaton, s mi néha válogatás nélkül vesszük át. Ezt nem lenne szabad. A cinema-toeritével mi haladó dolgokat is mutatha­­tünk be, mint ez történt a Nehéz embereknél. Csányi elvtársnö kicsii/akadémikus vitát folytat a pártszervezetnek és a fiatal művészeknek a vonzódásáról. Általános jelenség, hogy bizonyos mértékig az értelmiség között ilyen, vagy olyan mértékben csökkent a párt vonzása, a tekintélye. S nem szabad elfeledkezni arról, hogy a fiatalok felé sokkal nagyobb reménnyel kecsegtet egy nem uralmon lévő párt, mint egy uralmon lévő. Általában sze­retnek ellenkezni. Nem marasztalhatjuk tehát el ebben a kérdés­ben a filmgyár pártbizottságát, mert ez országos jelenség. Virág elvtárs: Csatlakozom az anyag dicséretéhez. Egy formai hibát fedeztem fel, hogy nem Írták alá a jelentést. A hatás-elemzéssel kapcsolatban: valóban igaz, hogy a filmgyár hiába dolgozik jól, ha az eszmeileg, politikailag nagyszerű fii­­meket nem elegen nézik me^ és ennek vissza-információjárói nem szereznek a művészek, a pártszervezet tudomást. Véleményem sze­­rint enélkül nem is mehet előre. Olvastam, hogy a legkevésbé mozilátogató réteg a 35-50 év közötti­ek, s akik a legtöbbet látogatják a fiatalság és a nyugdíjasok. Nagyon kevés mozilátogató verbuválódik a pedagógusok közül, s nem tudom, ezen hogyan segíthetnénk. Lassan odajutunk, hogy nincs közös filmélményünk az általunk nevelt ifjúsággal. Bár a középiskolában be lettek vezetve az esztétikai órák, amelyen már a különböző filmek értékelve lettek, kellő színvonalon tárgyalva. Elindultunk tehát, de ez még mindig kevés. Az ifjúságnak ez a hatáselemzés vonatkozásában való igénybevétele talán éppen a legszervezetteb­ben a pedagógusokon keresztül lehetne. Jó lenne ezen a filmgyári elvtársaknak elgondolkozni. Itt megemlítem a kisíilmek problémáját. A legtöbb iskola Budapes­ten rendelkezik már kedkenyfilmvetitő géppel, amely az iskolai oktatás szolgálatában áll. Szükséges lenne a MOKÉP által szorgal­mazott, megfelelő válogatás révén hozzájutni keskemyfilmekhez, ezért azonban fizetni kell, igy ehhez az iskolai lehetőség nem nyújt kellő biztosítékot. Ezért célszerű lenne, ha lehetőség lenne rá, hogy ezeket a kisfilmeket a MOKÉP raktárából lehetne kölcsö­nözni.

Next

/
Thumbnails
Contents