Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1966-11-18

Az anyag maga jó, sok feladatunk lesz ezen a téren. Egyetért azzal, hogy a gazdasági vezetéssel szemben is határozottabbnak kell lenni nemcsak a szakszervezet, hanem a pártvezetés részéről is, mert a gazdasági vezetőket valóban csali elsősorban a termelőterületek érdeklik és kevésbé a szociális- és munkakörülmények javitássa.

Kikillai elv társ:

Az anyagot jónak tartja, a legfontosabb kérdésekre kiterjed és megfelelő értékelést ad. Az üdültetéssel, étkeztetéssel Kapcsolatban véleménye szerint többé-kevésbé megoldott azoknak az étkeztetése, akik abban résztvesznek, de egyáltalán nem megoldott annak a 70 %-nak a részére, aki nem vesz benne részt. Ugyanez a helyzet a dolgozók üdültetésével kapcsolatban is. Kb. 25-50 %.-a a dolgozóknak az a része, amely az üdültetésben részesül, vagy azt igényli, Hogy miért ilyen kevés, mik ennek az okai, ezt lehetne boncolni.

A munkakörülményekről az anyag azt mondja: javuló tendenciát mutat e téma előrehaladása. Ha javulnak a munkakörülmények, csökken a balesetek száma, - ezért helyes lenne szemléltetően bemutatni, hogy a balesetek száma ezévben csökkent-e, vagy stagnált, vagy éppen romlott; tehát látnánk, hogy milyen eedményt lehet itt felmutatni.

Rózsavölgyi elvtárs azt mondja, hogy az általános helyzet, tendenciájában nem javul, hanem romlik. A régebbi körülményekben viszonyítva feltétlenül javul, azonban a jelenlegi körülményekhez, a beruházásokhoz viszonyítva romlott, s ez nem jó. Ha azt nézzük, hogy a beruházásokat csak a termelőterület bővítésére lehetett fordítani, akkor itt valóban lemaradás van.

A szemlélet kérdésének valóban nagyobb jelentőséget kell tulajdonitanunk - mondja Kikillai elvtárs, - mert ahol a szemlélet területén különösebb probléma nem volt e téren, ott lényegesen nagyobb előrehaladásról lehet szólni.

Mi erről a folyamatos munkáról, az ezzel való folyamatos törődésről valahogy leálltunk.

Érdemes.volna feleleveníteni és mozgalomszerűen továbbfejleszteni és beindítani e téren a saját erőből történő fejlesztést. Célszerű lenne esetleg egy csoportot létrehozni, akik oda mennének,ahol ilyen lemaradás van és elbeszélgetnének arról, hogy őkjzxi hogyan csinálják; vagy tapasztalatcsere-szerüen elmennének oda, ahol ezek a dolgok jobban mennek. Az Aluminiumárugyárban - mondja Kikillai elvtárs, - az szemlélet volt, hogy állandóan javították a munkások életkörülményeit; s más üzemben is található ilyen. Ezeket a jó példákat fel kellene használni arra, hogy a többi vállalat SZB-titkárait, igazgatóit ilyen irányban is segítsük, mutassuk meg, hogy milyen formában, milyen eszközökkel tudták ezekben az üzemekben ezt az eredményt elérni. Vagy pl. a Reanal Finomvegyszergyár saját erőből egy nagyon komoly fejlődést ért el, az üzem udvarát parkosították, rendbehozták a helyiségeket, stb.