Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-03-26
Mezei Gyula elvtárs; Az iskolareform megvalósítása lényegében kettős feladatot jelent, egyrészt a szocialista tartalmú iskola kifejlesztését és fejlesztését, - és elsődlegesen ezt jelenti, - másrészt e szocialista tartalomnak megfelelően alakítani, formálni iskolarendszerünket. Az iskolareform megvalósítása során hajlamosak voltunk arra, hogy a szervezeti kérdések kerültek első helyre és elfeledkeztünk emellett, vagy emiatt a tartalmi kérdésekről. Az országgyűlés vitájának legnagyobb tanulsága számunkra, hogy a tartalmi kérdéseket aüangsulyozzuk és a szervezeti kérdéseket viszonylag rugalmasan tudjuk kezelni. A tartalmi kérdések megvalósítása valóban hosszabb folyamat, ezért ennek a reformnak a legfontosabb mondanivalója, hogy a régi iskolát nevelő iskolává és mindenek előtt szocialista ifjakat nevelő iskolává tenni. Mindhárom célkitűzése azt a célt szolgálja. Ezt az anyagot fő szemléletében azért tartom jónak, mert azt a szemléletet akarja tükrözni, ho^y az iskolát hogyan lehet szocialista iskolává tenni. Szemléletében ez van, akkor is, ha esetenként hibásak egyes részei, - amiket módosítsunk és a feladatokat jobban fogalmazzuk meg. Az első kérdés, amiben vitatkoznék, a nevelő munka helyzete, helye és ebben a pedagógusok szerepe. A zuglói iskolákban fejlődött az oktatási reform bevezetése óta a nevelő munka, emellett mégis állítom, hogy elmaradást, sőt, bizonyos területeken megtorpanásokat is lehet tapasztalni. Erre az anyag is utal. Miből fakad ez a bizonyos megtorpanás? Kétségtelen, bizonyos társadalmi helyzetből, ami úgy jelentkezik, hogy forradalmi időszak van, amikor nagyon sok ellentmondásossága a szocializmus építésének, bonyolultsága nagyon erősen tükröződik vissza az ifjúságnál. Ezekre keresnek választ ezek a fiatalok a tanároknál, szülőknél egyaránt és korántsem kapnak egyértelmű választ. Másrészt a nevelő munka módszerei kidolgozatlanabbak, mint az oktató munka, az ismeretszerzés módszerei. Emellett indokolja feltétlenül a pedagógusok helyzete. Nagyon egyetértek azzal, hogy a pedagógusok helyzetének ismeretében nem lehet a továbUépzésből kiindulni és kizárólagosan a továbbképzést alapul venni. A marxizmus-leninizmus alapjait ismerik, a probléma az, hogy ezeket az ismereteket hogyan alkalmazzák, hogyan használják fel arra, hogy eligazodjanak a szocializmus építésének mai problémáiban. Mennyire válik meggyőződésükké és mennyire alkalmazzák. Ezért nem kizárólagosan a propaganda munka az, amely eredményt hoz, bármennyire is nagy sikernek örvend a szakosított marxista ideológiai képzés, amely éppen a ma kérdésében, az eligazodásban nem segít. Ezért véleményem szerint a pedagógusoknál a politikai munkát kell erősíteni. Ma az iskolában a politikai munkáért elsősorban felelős az igazgató, a pedagógusok politikai neveléséért. Az egész iskola tevékenysége ideológiai jellegű tevékenység, ezért nyilvánvaló, az igazgató pedagógiai irányitó munkájában nagy jelentőségű kell, hogy legyen a politikai tudatosság, a politikai nevelő munka. Ebben a pártszervezet segítséget nyújt, motorja kell, hogy legyen, ez azonban az igazgató politikai nevelő munkáját nem csökkenti. Ezért elsősorban a pedagógusok közötti nevelő munkát kell fokoznunk az igazgató részéről, a pártszervezet részéről is és a pedagógus szakszervezet részéről is. E nevelő munka együttes fokozása, intenzivebbé válása teszi lehetővé majd azt, hogy a pedagógusok munkája is hatékonyabb legyen, hogy a fiatalok a kérdéseikre meg tudják kapni tőlük a választ.
