Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-03-26
- 19 -Erősen hangsúlyoznám tehát, ha az esti egyetemre egy ideig pedagógusokat küldenénk, hogy minél nagyobb számban végeznék ezt a szakosító kiegészítővel. Nagyon jónak tartom a pedagógus továbbképző tanfolyamot is. A pedagógusok világnézeti neveléséhez kapcsolnám az igazgatóknak a sokkal intenzivebb felkészítését. Egyetértenék azzal, hogy a világnézeti továbbképzésért is tegyük felelőssé az igazgatót. Az igazgatók többsége a pártszervezet tagja, tehát nem csökken a pártszervezet szerepe azzal, ha az igazgató szerepe nő az iskolákban. Erősen hangsúlyoznám az igazgató világnézeti ellenőrző szerepét. Én egyáltalán az elemzést hiányolom ebben a jelentésben. így nem értek egyet azzal sem ebben a kérdésben, hogy nem ismerjük, hogy milyen nézeti, vagy világpéiitikai kérdések foglalkoztatják a pedagógusokat. Az elvtársak túlzottan a hivatali vonalon akarták felmérni a politikai nézetek befutását. Ezen a vonalon véleményem szerint nem lehet felmérni. Ha az igazgató, mint kommunista, vitapartnere lesz az osztálynak, a Tanácsnak és a Pártbizottságnak is, altkor előbbre tudunk menni. Az igazgatónak kell tudni,- és tudják is, - hogy ott milyen világnézeti szemléletek vannak. A jelentést ki kellene egészíteni egy ilyesféle tartalmi elemzéssel. Ilyenformán lehetne azt a javaslatot tenni, hogyan lehetne itt a problémákban a Pártbizottságnak is jobban résztvenni. Véleményem szerint több pedagógussal kellett volna az anyag elkészítése előtt beszélnünk, alihoz, hogy az ember ezeket a kérdéseket megfelelően tárgyalja. A szülők, a társadalom, az iskola ellentmondása. Ez is szerintem olyan külön probléma. Biztos, hogy differenciált megközelítés szükséges, amit Kikillai elvtárs felvetett. Viszont nem tudom, ezek a fórumok, a szülői, munkaközösségi értekezletek, a KISZ értekezletek, megbeszélések, - a szakszervezet is valami kellene, hogy legyen, még az iskolában is, - ezek tulajdonképpen miben segítenek? Tudnak-e valamit ezek a szervek befolyásolni? Néhány kérdés koncentrált megoldására az összes szerveknek a figyelme nincs ráfordítva. Ilyen volna pl. a munkásgyerekek helyzete, állapota az iskolán belül. Meg kellene nézni, reális-e amit akarunk, fel tudjuk-e segiteni ezeket a gyerekeket a 4-5-ös osztályzatra? Itt csak az a megoldás lehet, hogy a feltételeiket megváltoztatni, szülői vonatkozásban, a pártszervezet segiiaégével, akár ha kell, külön erőknek az odacsoportositásával a napközikbe, és a pedagógusokkal közösen. Tehát a sokoldalú segités követelménye merül fel. &z a nézet, hogy a gimnázium az ut az egyetem, a felsőfokú képzés felé, nem helyes értelmezése az iskolareformnak, - ha igy értették, talán akkor hiányos a reformnak ez a része. Azt a problémát szeretném felvetni, hogy a szakközépiskolák, az ipari tanuló iskolák + kétéves.kiegészítővel, ezek hogyan lehetnének valamilyen kisegítő eszközzel, felvételi vizsgákkal, stb. szintén az egyetemre vezető felvétel útja. Itt megaleadás van a technikumi szinten, az nincs meg, hogy ezekből az iskolákból az egyetem felé az ut hogyan mehetne, - tehát a munkára nevelésen keresztül az egyetemre.
