Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1965-10-08

vonatkozásában a párt gazdasági célkitűzéseinek megvalósítá­séért. Ezalatt azonban nem az éves tervek teljesítését ért­jük alapvetően, hanem a párt gazdaságpolitikáját. Az adott esetben az összevont vállalatok vonatkozásában ez mé^ konkré­tebben körül van határolva a Gazdasági Bizottság határozatá­ban. A vállalati központ pártszervezete felelős ennek a poli­tikának az egész vállalati szinten való érvényesüléséért, a vállalati központ gazdasági vezetésén keresztül. Milyen eszkö­zök állnak rendelkezésére? Az egyik az, hogy a vállalat köz­pontjában van és a vállalat egészére vonatkozó vezetéssel van közvetlen kapcsolatban. A másik ilyen a koordinálási jog, a harmadik pedig az a feladatkör, amit a különböző tömegszerve­zeteken keresztül, elsősorban a szakszervezeti intézőbizottsá­gokon keresztül tud érvényesíteni, amelyek bizonyos anyagi ja­vak elosztására kaptak hatáskört. A tervek vonatkozásában azért felelős, ami közvetlenül hozzá tartozik, annak a gyáregységnek a tervfelaflatainak végrehajtásáért, amelyben azok a pártszer­vezetek vannak, amelyek közvetlenül hozzá tartoznak. A koordinált pártszervezet felelős azoknak a feladatoknak a végrehajtásáért, amelyeket a vállalat vezetése arra a gyáregy­ségre kiadott'. Amikor nem termelő üzemre épül a vállalati köz­pont, ebben az esetben a kerületi pártbizottságnak kell koor­dinálni. Ha a vállalati központ termelő üzemre épül, akkor a vállalati központ pártszervezete végzi a koordináló munkát. Minden vállalati központ az üzemrészek felé éves terveket,vagy programot ad, ezek végrehajtásáért felelősek az ottani párt­szervezetek. Ezekért nem lehet a központi pártszervezetet fe­lelőssé tenni, ha valamelyik üzemrészben az éves tervet nem hajtják végre. Azoknál a vállalatoknál, ahol megsértették a te­rűiét! elvet, ott sem tudják ezt jobban csinálni, A koordiná­lásnál nem kell sokat járni a másik pártszervezetekhez, hissen a koordináló pártszervezet nem felelős és nem irányíthatja a másik pártszervezetet. Itt arról van szó, hogy évente kétszer, mikor az éves terveket egyeztetik és kiadja a vállalatvezetőség a feladatokat, akkor ezekre a megbeszélésekre meghívják a koor­dinált pártszervezetek titkárait is. A megbeszélés után a vál­lalati központ pártszervezete együttesen beszéli meg a koordi­nált pártszervezetek titkáraival mindazokat a feladatokat, ame­lyek a gazdasági szervezőmunkával függnek össze. Ue ez a megbe­szélés is csak tájékoztató jellegű lehet, mert utasítást nem lehet adni a gyáregységi pártszervezeteknek. A vállalati köz­pont pártszervezete nem hozhat határozatot a koordinált párt­szervezetekre, hanem a gazdasági vezetésre hozhat határozatot, hogy milyen tennivalók szükségesek az adott gyáregységben. A koordinálásnak nem szabad nagyon szoros, államdó kapcsolatnak lennie. Utazni elsősorban az üzemrész igazgatójának kell és hozzá kell menni a problémákkal is. A koordináló munka lényegé­ben csak alapvetően azt szolgálja, hogy a nagyvállalati szemlé­let fejlesztése vonatkozásában kapjon a pártszervezet tájékoz­tatást. A legnagyobb probléma a vállalati központoknál az, hogy a koordinálás nem az emberek felé, hanem a tárgyak felé, tehát anyagprobléma, statisztikus probléma megoldása felé irányul.

Next

/
Thumbnails
Contents