Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1965-10-08

A korábbi vezetők szüklátókörüsége az, ami jelenleg az egyik leg­nagyobb gondot okozza. Ez abból adódik, hogy korábban, mig önálló vezetők, igazgatók voltak, maguk döntöttek a gyár ügyeiben, most pedig van felettük valaki, aki él a jogával és döntéseket hoz.Van olyan központ, amely megfelelő önállóságot hagyott a gyáregységek­nek, vagy telepeknek, ott a helyzet kedvezőbb. Ilyen pl. a Világí­tástechnika, ahol a vezérigazgató nem törekszik arra, hogy minden­be beleszóljon. Itt az igazgató ura a helyzetnek, élni tud jogai­val, igy a kötelezettségeket is vállalni tudja. Ugyanakkor Van olyan központ, ahol minden apró-cseprő dologba beleszólnak, de olyan is van, hogy egyszerűen megszűnt az önállóság, ami sok eset­ben azt is eredményezi, hogy keresztezik a felső vezetés szándé_ kát. Ennek a légkörnek a megszüntetése az átmeneti időszakban na­gyon fontos és ez ma még több vállalatnál nehézséget jelent. Pl. a Zuglói Gépgyárban, a Minőségi Cipőgyárban vannak még jelenleg is ilyen problémák. Az Orsz. Asztalosiparnál viszont megfelelően dol­gozik a felső vezetés, ezért ilyen gondok nincsenek. A Sütőiparnál arról van szó, hogy a központ a kerületben van és nem termelő üzemre épül. Az ilyen központok irányitó munkájának hatékonysága rosszabb, mint azoknál, amelyek valamilyen termelő egységre épülnek. Itt még a vezetést sem tudják központosítani, mert a különböző főosztályok más kerületekben működnek. Itt szinte lehetetlen elérni, hogy a központban lévő elképzeléseket, a párt­szervezet célkitűzéseit és határozatait minden vonalon megvalósít­sák. A területet nem képesek átfogni, de nincs is ilyen jogkörük, . hogy a más kerületben lévő termelő egységek pártszervezeteit irá­nyítsák. Ugyanakkor a munka koordinálása feltétlenül szükséges. Tombor et. állandóan járja a területet, de ez igen nehéz és egyen­lőre nem sok eredménye van. Vita: Tóth Róbert elvtárs: Úgy érzem, hogy az anyag a koordinálásnak túlzottan nagy jelentő­seget tulajdonit és ebből származik néhány félreértés. Eddig nem volt eléggé tisztázott, hogy miért felel a vállalati központ párt­szervezete, miért felel a koordinált pártszervezet és általában miért felelnek azok a pártbizottságok, amelyek a vállalati közpon­tokat irányítják,-adott esetben a kerületi pártbizottságok,- és miért felelnek azok a pártbizottságok, amelyek a koordinált párt­szervezeteket irányítják. Rz határozza meg azt is, hogy a koordi­nálásnak milyen mérvűnek kell lennie és milyen feladatokat kell megoldania. Ez nem XIV.kerületi, hanem általános probléma, hiszen ilyen feladatok azelőtt a pártmunka vonatkozásában nem jelentkez­tek. Ezért amikor a vállalati összevonások megtörténtek, a párt­szervezetek elkezdték ennek a feladatkörnek az ellátását és minden pártszervezetben úgy csinálták, ahogyan ezt a határozatot értelmez­ték, vagy ahogyan a feladatok megoldása véleményük szerint megkí­vánta. Meg lehet állapítani budapesti viszonylatban, de XIV.kerületi vi­szonylatban is, hogy nagy felelősségérzettel nyúltak a pártszerve­zetek ehhez a munkához es maga az a tény, hogy olyan pártszervezet nagyon kevés van, amely ne igyekezett volna maximálisát tenni ezen a téren, azt mutatja, hogy a párthatározatot mindenki végrehajtotta A tapasztalatok alapján időközben tisztázódtak a kérdések, igy meghatározódott a vállalati központok pártszervezeteinek feladata is. A vállalati központok pártszervezete felelős az egész vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents