Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-08-27
Csányi elvtársnő: Az eddigi vita is azt mutatta, hogy itt van néhány “olyan közös általános vonása ezeknek a szerveknek, intézményeknek, amit még akkor1 is jó kiemelni, ha az arányok eltolódnak egyik, vagy másik,jelleg felé. Egyrészt, hogy kutató, másrészt tömegnevelő munka folyik ezekben az ihtézményekben, harmadrészt a belső nevelő, a belső kollektíva kádernevelő, kiválasztó tevékenysége, ami együtt Hármasban - bár egyik-másik intézményben eltolódhat, - tényleg tendencia. S ha megnézzük, ezeknek a száma nem csökken, hanem szaporodik és szaporodni fog a jövőben is az olyan intézményeknek a száma, amelyekben ez a népnevelő munka folyik. Ezért érdemes igy számbavenni ezeket az ilyen jellegű intézményeket, s nagyon jó, véleményem szerint, ha a PB ezeknek a pártszervezeteknek a struktúráját, munkaszellemét, stb. kezdi vizsgálni. Ezek az embernevelő oldalak kerülnek most előtérbe, s ezek bonyolultabb alt, s nem is olyanok egészen, ahogy szeretnénk, - de odakerültek, odacsapódtak ezek az emberek, akik nem is olyanok, mint a gazdasági élettel szorosabb kapcsolatban lévők, - az összetétel kicsit ösztönösebben alakult. Ezért mondom, hogy óvakodjunk mi az ilyen nyers jellemzésektől,-még akkor is, ha ennek van is bizonyos alapja, - hogy embermuzeum és hasonló kifejezések, hogy raktárhelyek, stb. mintha nem a mieink volnának. Ilyenféle nézetektől óvakodnunk kell, nem tartanám jónak, mert hiszen ezek vannak, léteznek és fognak is létezni, - és rajtunk is múlik, hogy az egyes intézményekben ez hogyan alakul. Addig van muzeumszerüség, torzultság, elidegenültség tőlünk, ameddig mi hagyjuk, hogy ne a mieink legyenek egészen. S ezért véleményem szerint még külön-külön is érdemes lenne megnéznünk. Az a véleményem, hogy erről az oldalról megközelítve könnyebb lehet megközelíteni emberileg is és a másik oldalról is. Ugyanis a tömeg hatása mérce is egyben. A kutató munka egyrésze olyan jellegű, hogy elmélyülten vizsgál dolgokat, de ugyanakkor, ha végig tudjuk vinni, jól fogjuk meg, akkor már a mának is adhat a tömeg hatására nagyon jó, hasznosítható elemeket. A népművelési hatás oldaláról vizsgálhatjuk ezt a tevékenységet, de a tudományos kutató munka eredményének ebben a tömeghatásban is meg kell mutatkoznia. Ha hosszabb távon vizsgálnánk, véleményem szerint meg tudnánk vizsgálni ezt a két oldalát a dolgoknak. Ami azt a meghatározást illeti, hogy spekulatív, embermuzeum, stb. beleesünk néha az ilyen megjelölésekbe. Szerintem nem lehet ilyen megjelölést használni, hogy embermuzeum, hiszen ilyen tipusu embereket azért máshol is találunk. Akik ott vannak, nyilván jobban tudják, hogy lehet velük bánni, de .int szemléletet vetném fel inkább, magunk között is. A spekulativitás és a spekuláns szellem valóban más, ezt nem lehet összekeverni. A spekulativitás, amikor a gondolkodás racionális oldaláról próbálják megközelíteni a dolgokat, nem az élet gyakorlati oldaláról. Ez is olyan, mint a kispol; ári szemlélet, amire majdnei; azt mondtuk, hogy agyon kell ütni, azután végül rájöttünk, hogy azért ezt nevelni is lehet. Azután, hogy egyesek sértődöttek, erre rájöttek, hogy az dogmatikus. Véleményem szerint dogmatikus alatt nem ilyen téves értelmezést kell érteni, hanem egy szemléleti módot és ugyanez a helyzet a revizionista jelzővel is. ka gyón könnyen megy most már ez a dobálózás ezekkel a meghatározásokkal. Nem lehet igy jellemezni.
